Felháborodásában festékszórót ragadna a pécsi püspök

Felháborodott Mayer Mihály pécsi püspök a Széchenyi téri ásatásokat körülvevő tablók történelmi kitételein. Szerinte néhány „szocreál tankönyvi szöveg" sértő az egyházmegye számára.

„Ha arra van szükség, akkor a sajtó jelenlétében lefújom a tablókról a múlt történelmét egyoldalúan bemutató szövegrészeket" -  mondta kedden Mayer Mihály a Dunántúli Naplónak.

Jegyezzük meg: a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat, a városi önkormányzat és az EKF iroda támogatásával készült, 25 részből álló város- és tértörténeti tablósorozat egyik-másikáról van szó, melyeket a közelmúltban szereltek fel a Széchenyi téri ásatást övező mobil kerítésre.

A felháborodott megyéspüspök szerint tévedés az a megállapítás, amelyben az áll, hogy az 1780-as „a püspöki fennhatóság alóli felszabadulás" nyitotta meg a pécsi polgárok életében a változásokat. Szerinte ezt a kommunista diktatúra idejéből származó szocreál tankönyvből vehette a tablókészítő. Hiszen akkoriban „illő volt megfeledkezni" az egyházakról, köztük a városért olyan sokat tett püspökökről, mint amilyen Klimó püspök volt. Nem beszélve arról, hogy az egyik tablón a „történetíró" a 18. századot az egyházi és városi ellentétek századának tekinti, nemcsak téved, hanem sértően is fogalmaz. De ha már így állt hozzá, miért nem szólt a múlt századi egyházi és városi kapcsolatokról - kérdezi a püspök.

Mayer Mihály leszögezte: több helytörténeti konferencián szólt már a tendenciózus, különös történetírás ellen. Másrészt nem gondolta volna, hogy ilyesmi megtörténhet a vallási kultúra évében, amikor a Pécsi Egyházmegye alapításának ezeréves jubileumát tartja.

A történész is erősen csóválja a fejét

Dr. Ódor Imre, a történettudományok kandidátusa, a Baranya Megyei Levéltár igazgatója kérésünkre megtekintette a tablókat, és elfogadta a püspök felháborodását. Szerinte az idézett szöveg sommásan, félreértésekre okot adva intézi el az időszakot, ráadásul valótlanságot is állít, amikor a barokk korban az egyház és a város kapcsolatát taglalja. Valóban illetlenség megfeledkezni Klimó püspökről, aki már 1780 előtt a város számára egyetemet akart alapítani, Magyarországon elsőként nyilvánossá tette könyvtárát, szorgalmazta az ipartelepítést, papírgyárat, nyomdát alapított, csillagvizsgálót létesített, stb. Ráadásul maga fordult a pápához, hogy engedélyezze a főkegyúri jogról való lemondást - utat nyitva a szabad királyi városi törekvéseknek -, hiszen a megye főispánja is volt. Ódor szerint nagy kár e tévedésekért, mivel a tablók képanyaga, szövege alapvetően korrekt, megjelenítésük üdvözölni való.

 

Fotók: Laufer László
Forrás: www.bama.hu