Az év borásza, aki nem alkalmazottakban, hanem munkatársakban gondolkodik. A divattervező, aki megálmodta a trendi protestáns viseletet. A szobalány, aki kitartó munkával szállodavezető lett. A pedagógus, aki nemcsak szaktárgyát, de diákjait is szívvel-lélekkel tanítja. Vajon mi a titkuk?
A reformáció 500. és a Magyar Református Egyház megalakulásának 450. évfordulóján különleges élményben volt részük a Lónyay Utcai Református Gimnázium tanulóinak.
Gondolataimba merülve hallgatom a Bárány kocogását az üvegtengeren, ahogy azt Pilinszky Introitus című versében megálmodta. És mégsem vagyok egyedül. A Zsongom együttes koncertjén múlt és jövő, és a kávéházi asztalok mind összekapcsolódnak.
Egyedülálló, páratlan kincseken és részletes magyarázó szövegeken keresztül ismerhetik meg a látogatók, hogy mit adott a reformáció Európának és a világnak. Ige-idők a Magyar Nemzeti Múzeumban.
A fenti címmel rendezett konferenciát a cigány identitásról és a társadalmi mobilitásról a RefoRom és a KRE-BTK. Az ismert kutatók mellett roma szakkollégiumok hallgatói is előadtak. A cigány diplomásokról és közéleti szereplőkről, az elfogult híradásokról és arról is szó esett, hogyan őrizheti meg identitását a számára szokatlan, új közegbe kerülő roma fiatal.
„A mai ember ünneplésének fő problémája az ünnep- és a hétköznapok megkülönböztetésének hiánya" – mondja Kósa László történész és néprajzkutató a jeles napok megfakulásának veszélyére figyelmeztetve.
A Magyar Posta két bélyeget és egy bélyegblokkot bocsátott ki a reformáció 500. évfordulójára. Döbrössy József ezekhez a bélyegekhez keres képeslapokat.
Apa-fia szembekötősdi, mese az elvehetetlen bizalomról, jókedvű éneklés – csak néhány villanás a pestszentlőrinci református gyülekezet apa-fia, anya-lánya délutánjáról. Az ötletgazdák a Liebenzelli Misszióból érkezett német fiatalok, akik az elmúlt hetekben több magyarországi református gyülekezet szolgálatába is bekapcsolódtak.
Lezárult a Madárvédelmi Fotópályázat első fordulója, amely a téli madárvédelemről szólt, (gyakorlati madárvédelem parókiákon, templomkertekben, intézmények kertjeiben).
A sajtóban a gyors híradás a szenzáció, az újságírók egy része egzisztenciális szorongásban, megfelelési kényszerben él – erről is szó volt a Protestáns Újságírók Szövetségének közgyűlésén.
Hidat képezni a társadalom és a többi felekezet felé – ez a célja az idei Keresztény Sziget elnevezésű egész napos rendezvénynek, melyre május 27-én, szombaton várják az érdeklődőket a Margitszigeten. Az ingyenes családi-közösségi napon minden korosztály jól érezheti magát, hogy miért, arról a szervezőket kérdeztük.
„A történelmet az emberek csinálják. Az embereket pedig sokszor az érzelmeik, a pillanatnyi érdekeik motiválják.” Tőkéczki László Széchenyi-díjas történésszel beszélgettünk.
Nagypénteken délután, mikor Krisztus meghalt, sötétség támadt. Húsvét hajnalán világosság ragyogott fel, nem a felkelő nap fényében, hanem Isten irgalmas szeretetében. (Bogárdi Szabó István)
Vajon milyen volna csak Isten tükrébe belenézni minden más tükör helyett? Lehetséges félretenni a mindennapok számos feladatát és csak Istennel tölteni időt? És ha igen, miért szükséges ez? Erről beszélgettünk Szabóné László Lilla református lelkésszel, az idei LélekJelenLét csendhétvége egyik lelki vezetőjével.
Az Atya szereti a Fiút, és a Fiú mindenben az Atyának szeretne tetszeni. Tökéletes köztük a harmónia, közel vannak egymáshoz. Jézus ebből a kapcsolatból táplálkozik, ezért sem inog meg. – Kivéve itt, mert itt pont arról van szó, hogy valami olyat kell tennie, ami megtöri a köztük lévő kapcsolatot.
A gyermekkor a virágvasárnapihoz hasonló romantikus képeket, az ifjúkor a hatalom ellen bátran beszélő Jézus-alakot emeli ki, felnőttebben már a letisztultabb, s a Szentírás által aktuálisan naponta elénk hozott Jézus-képet szemlélhetjük.
Én vajon hol állnék? A tömegben, aki megkapja a magáét Jézustól? Azok közé tartoznék, aki felháborodik a hallottakon? Vagy aki elgondolkozik és változtatni kész, képes, mert látja, hogy mit csinált eddig rosszul?
Isteni küldetés nélkül lehetetlen lelkipásztori szolgálatot végezni. A vezetésben fontosnak tartja a szelídséget és az alázatot. Azt vallja, hogy mindenki eltérő ajándékkal rendelkezik, ez kell ahhoz, hogy az egész egyháztest épüljön. Somogyi Péterrel, a fasori gyülekezet elnök-lelkipásztorával, dunamelléki főjegyzőjelölttel beszélgettünk.
A legfiatalabb esperes. A precíz és pontos munkavégzés híve, de ami még fontosabb képes delegálni a feladatokat. Csapatban gondolkodik és közösen dolgoznak a célokért. Azt vallja, hogy szolgálni csak az Isten iránt érzett hálából lehet. Szabó Ferenc mányi református lelkipásztorral, a dunamelléki egyházkerület egyik főjegyzőjelöltjével beszélgettünk.
Csapatban gondolkodik, mindig megkérdezi a munkatársait, hogy miben segíthet, folyamatosan képzi magát, hogy fejlessze képességeit. Illés Dávid esperessel, a budai gyülekezet lelkipásztorával,a dunamelléki egyházkerület egyik főjegyzőjelöltjével beszélgettünk.
A teniszpólót palástra cserélte, de továbbra is szeretné elkerülni a vallási szakzsargont, a bennfentes utalásokat. Nemcsak az értelmiséghez kíván szólni, hanem a kétkezi munkásokhoz is. A korábbi, belvárosi Talipont lelkésze most a kőbányai Küllő lelkészeként, szombati beiktatása előtt mesélt arról, miként gondolkodik a misszióról.
A hitüket gyakorló keresztények gondolkodását, gyülekezeti kötődését, közösségi kapcsolódását és médiafogyasztási szokásait is vizsgálta a közelmúltban egy országos online kutatás. Több mint 2500-an töltötték ki a kérdőíveket.