20. Meggyógyít téged a Jézus Krisztus

KÖNYVTÁRI BIBLIAOLVASÓ-KÖR

 

Apostolok cselekedetei 9:31-42.

 

AZ EGYHÁZ TEHÁT EGÉSZ JÚDEÁBAN, GALILEÁBAN ÉS SAMÁRIÁBAN BÉKESSÉGBEN ÉLT ÉS ÉPÜLT. AZ ÚR FÉLELMÉBEN JÁRT, ÉS A SZENTLÉLEK VIGASZTALÁSA ÁLTAL EGYRE GYARAPODOTT. TÖRTÉNT PEDIG, HOGY MIUTÁN MINDNYÁJUKAT SORRA JÁRTA, ELMENT A LIDDÁBAN LAKOZÓ SZENTEKHEZ IS. TALÁLT OTT EGY ÉNEÁS NEVŰ EMBERT, AKI NYOLC ESZTENDŐ ÓTA ÁGYBAN FEKÜDT GUTAÜTÖTTEN. ÉS SZÓLT NEKI PÉTER : ÉNEÁS, MEGGYÓGYÍT TÉGED A JÉZUS KRISZTUS : KELJ FEL ÉS VESD MEG MAGAD AZ ÁGYADAT. ÉS NYOMBAN FELKELT. ÉS LÁTTÁK ŐT MINDNYÁJAN A LIDDÁBAN ÉS A SÁRONBAN LAKÓK, ÉS MEGTÉRTEK AZ ÚRHOZ. JOPPÉBAN PEDIG VOLT EGY NŐTANÍTVÁNY, NÉVSZERINT TÁBITA, AMI LEFORDÍTVA AZT JELENTI: DORKAS, AZAZ ZERGE. SOK JÓT TETT, ÉS BŐVEN ALAMIZSNÁLKODOTT. ÉPPEN AKKOR MEGBETEGEDETT ÉS MEGHALT; MEGMOSTÁK ÉS KITERÍTETTÉK A FELSŐ SZOBÁBAN. LIDDA KÖZEL VAN JOPPÉHOZ ÉS MIKOR A TANÍTVÁNYOK HALLOTTÁK, HOGY PÉTER OTT VAN, KÉT FÉRFIT KÜLDTEK HOZZÁ EZZEL A KÉRÉSSEL: NE SAJNÁLD A FÁRADSÁGOT, JÖJJ HOZZÁNK! PÉTER FELKELT, ELMENT VELÜK. MIHELYT ODAÉRT, FELVEZETTÉK ŐT A FELSŐ SZOBÁBA ÉS ELÉJE ÁLLTAK AZ ÖZVEGYASSZONYOK MINDNYÁJAN, SÍRVA MUTOGATTÁK A RUHÁKAT ÉS ÖLTÖZETEKET, AMELYEKET DORKAS KÉSZÍTETT VELÜK LÉTE ALATT. PÉTER PEDIG MINDENKIT KIKÜLDÖTT, AZUTÁN TÉRDRE ESETT ÉS IMÁDKOZOTT. MAJD A HOLTTESTHEZ FORDULVA ÍGY SZÓLT: TÁBITA, KELJ FEL! AZ PEDIG FELNYITOTTA A SZEMÉT ÉS MIKOR MEGLÁTTA PÉTERT, FELÜLT. ERRE Ő ODANYÚJTOTTA NEKI A KEZÉT, TALPRA ÁLLÍTOTTA, BESZÓLÍTOTTA A SZENTEKET ÉS ÖZVEGYEKET ÉS ÉLVE VEZETTE ŐT ELÉJÜK. ÉS TUDOMÁST SZERZETT ERRŐL EGÉSZ JOPPE ÉS SOKAN HÍVŐKKÉ LETTEK AZ ÚRBAN. EZUTÁN TÖBB NAPIG OTTMARADT JOPPÉBAN EGY SIMON NEVŰ TÍMÁRNÁL.

________________________________________________________________________

 

Fülep Lajos, ki egykor városunk lelkésze volt, Giovanni Papini könyvéhez írt előszavában, igen beszédes jelképpel egészítette ki, s mintegy folytatta az általunk jól ismert példázatot :

 

Krisztus története ma is folytatódik itt a földön – végtelenül… A mustármagból, mely kisebb minden Magnál, terebélyes fa növekedett, „annyira, hogy reá szállanak az égi madarak és fészket raknak rajta”. Csak azt nem említi a szűkszavú evangéliumi példázat, hogy ez a fa úgy növekedik, új ágat akkor hajt, valahányszor egy „égi madár” rátelepszik – valahányszor egy lélek odatalál, s összenő vele… „

 

AZ EGYHÁZ TEHÁT EGÉSZ JÚDEÁBAN, GALILEÁBAN ÉS SAMÁRIÁBAN BÉKESSÉGBEN ÉLT ÉS ÉPÜLT. AZ ÚR FÉLELMÉBEN JÁRT, ÉS A SZENTLÉLEK VIGASZTALÁSA ÁLTAL EGYRE GYARAPODOTT.

 

Kiket, kiknek csoportját érti egyház alatt, Lukács, aki e sorokat lejegyezte? Talán mondhatom így ez az, amit Krisztus ígért, hogy áldozata, kereszthalála által épül fel. Nem a későbbi hivatalos szervezetet, nem mindenekfeletti felekezetet… hanem a megváltás által hozzá tartozókat jelöli így, bármiféle nemzetséghez, néphez tartozzanak, bárhol éljeneknek, mindazok, kik hit által egyek vele, és egymással is abban, amit Szentlélek ereje által elnyertek.

Mikor Fülep Lajos elolvasta Papini Krisztus élete című könyvét, megírta neki, mennyire hatott rá, egyben fájlalta, hogy volt olyan rész, melynél fájón érezte, amikor olvasta, mintha csak a katolikus egyházhoz tartozókra nézve tartaná érvényesnek, amit Krisztus mindenkiért vállalt:

 

„Isten akarata – éppen mert Istené – mindig empirikus (tapasztalás) módon, láthatatlanul nyilvánul meg, s ezért, az ő igazi egyháza nem lehet más, mint láthatatlan. „Isten országa tibennetek van” – mondja Krisztus (Luk. 17:21.), azaz a lelketekben, amely szintén láthatatlan Istenen kívül minden más számára. És ahol ketten, vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, én is ott vagyok közöttük. És éppen ez, az egyház létének értelme. Egyetlen csak a lelkeknek az a közössége amelyhez minden Krisztusban őszintén hívő lélek tartozik, legyen az bármilyen felekezetű… vagyis ez a nagy, egyetemes, az emberek számára láthatatlan, csak egyedül Isten számára látható egyház… „…Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által. „Nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztusban.” (Gal. 3:26-28.) De ha mégis, van különbségtétel… és mindig is lesz, hol marad akkor Krisztus testének földi egysége, hol a kereszténység egyetemes hatalma, mely fölülkerekedik minden korláton?”     

 

Hol van EGYHÁZ? Ott, egykor, minden előírás, hivatalos szervezet nélkül megvolt. Miből derül ki? A Krisztushoz tartozók száma folyamatosan növekedett, egyre többen csatlakoztak hozzájuk: AZ EGYHÁZ BÉKESSÉGBEN ÉLT ÉS, ÉPÜLT…GYARAPODOTT… Mit kéne erről tudnunk, nekünk, ma élő keresztényeknek? Azt, amitől élT, épülT, gyarapodOTT…

 

AZ ÚR FÉLELMÉBEN JÁRT… Miben van benne, mi módon él, aki az Úr félelmében jár?

Miféle félelemről van itt szó, mely javunkra van? Aki elkötelezte magát Krisztus szolgájának, az felelős az Ő ügyéért, mindazokért, akikkel együtt él, akikkel épp találkozik… Félelmetes súlyú felelősség, azzal jelen lenni amit Lélek által kaphatok. Nem amit tudok, amit akarok, hanem nyitva lenni, úgy jelen lenni, hogy a Lélek mozdíthasson engem, arra, amire, azért a másikért, aki épp elém kerül, akivel találkozom. Ennek az érte-értem egyszerre érintésnek teljesülése közben születik új élet. Ezért találó Fülep Lajos madaras-mustármagos példája.

 

FÜLE LAJOS   Egységben

 

Új csoda: Lélek tüzében összeforr

új nép: hitben imádságban egy.

És egy Kenyéren él, mindenben osztozik.

És egyre boldogabb. És egyre népesebb.

 

Egyik este járt nálunk valaki. Végtelen nehéz szívvel hallgattam Sok éve már, hogy nincs köze ahhoz, amihez egykor tartozott. Igazolta magának, miért, kik miatt nincs, de nem ez az ok. Ő a saját maga által megszerezhetőért él. Ez az akarás betölti az életét. Nehéz volt azt érezni, jelenleg nincs hely a szívében más egyébre. Pedig újra, meg újra vesztésre áll. Mit tehetek érte? Ha felelős voltam s vagyok érte, nem adhatom fel szabadulásáért a harcot…

 

TÖRTÉNT PEDIG, HOGY MIUTÁN MINDNYÁJUKAT SORRA JÁRTA, ELMENT A LIDDÁBAN LAKOZÓ SZENTEKHEZ IS. TALÁLT OTT EGY ÉNEÁS NEVŰ EMBERT, AKI NYOLC ESZTENDŐ ÓTA ÁGYBAN FEKÜDT GUTAÜTÖTTEN. ÉS SZÓLT NEKI PÉTER: ÉNEÁS, MEGGYÓGYÍT TÉGED A JÉZUS KRISZTUS: KELJ FEL ÉS VESD MEG MAGAD AZ ÁGYADAT. ÉS NYOMBAN FELKELT. ÉS LÁTTÁK ŐT MINDNYÁJAN A LIDDÁBAN ÉS A SÁRONBAN LAKÓK, ÉS MEGTÉRTEK AZ ÚRHOZ.

 

Kik voltak azok a SZENTEK, akiket Péter apostol sorra meglátogatott? E kifejezésnél meg kell állni, hogy azt értsük, amit jelent. A SZENT itt nem a másoknál odaadóbb, jobb, különb, embert jelent! Azt jelenti: Istené. Azokat látogatja meg Péter, akik már elköteleződtek, fiaivá lettek Istennek, azokat, akik a Fiú által fiúságot nyertek. Ilyen módon kellene egymásra tekintenünk, egységet élnünk, mint akiket már magához ölelt, akiket bűneiktől megszabadított, akik helyett meghalt, akiket ezáltal megszentelt Krisztus. Nem igazak, hanem megigazítottak. Szentek – Krisztusban. Akik a Megváltó halálából élnek, akik az ebben való egységet élik.

 

Hol és hogyan leli Péter ÉNEÁST? Véletlen, hogy ott van, ahova, amerre látogatni megy?

PÉTER nem érte indul, de érte van jelen. Mit jelent ez? Nyitva van a szeme, a szíve, lehet másokért indítani, jelen lehet benne és általa Isten Szentlelke. Itt Éneásért. Mit mond neki?

MEGGYÓGYÍT TÉGED A JÉZUS KRISZTUS… Nem akkor, ha… Nem majd egyszer, és nem is ő gyógyít, hanem JÉZUS KRISZTUS. Szavával nem ígér, hanem teljesülést közöl. Miféle hittel? Hinni bátor, vagy csupán engedelmes közvetítő? Avagy egyszerre mindkettő?

 

Nyolc éve beteg. Eddig gyógyíthatatlanul, tehetetlenül feküdt, bizonyára keserves teher, nyűg és kolonc önmaga és hozzátartozói számára. Mi miatt nyílik ez a lehetőség? Ott van, ahova Péter megy. Mit mond neki Péter? Amit megtenni szeretne, amit egykor tenni tudott, amire nyolc éve nem képes: KELJ FEL ÉS VESD MEG MAGAD AZ ÁGYADAT… Péter szavára FELKELT, vette az ágyát…És kiderül, közben érzi, tapasztalja, hogy meggyógyult!

 

És mi? Mióta tudjuk lelkünk nyomorúságát? Mióta szenvedünk magunk miatt? Hisszük, amit Péter mond a betegnek? Ott vagyunk, abban, amiben a lehetőség kinyílik? Elébe állunk? Szólíthat minket szava: MEGGYÓGYÍT TÉGED A JÉZUS KRISZTUS? Kérjük? - „Gyógyíts meg engem, hogy meggyógyuljak, szabadíts meg engem, hogy megszabaduljak!” Jer.17:14.

 

Egyik nap a tévében egy magatehetetlen kislányt mutattak, kit szülei egy gyógyítóhoz vittek. Sok pénzt szedtek össze, mert nagyon fájt a szívük beteg kislányukért. Az a gyógyító egyre motozott fölötte, magyarázott, a kislány olykor pislogott, de feküdt tovább. A szülők ennek is örültek, mert hinni akarták, hogy a gyermek egyszer talpra áll. Ám a riporter nem hitte. Helyére feküdt, hogy ha van, tapasztalhassa meg azt az erőt. Mikor felkelt, azt mondta, nem érzett semmit. Nem hitt benne, vagy csaló a másik, s azért nem hatott rá, pénzért kapható ereje?

Valaki elmesélte, miképp gyógyult. De tele volt félelemmel. Nem tudta miféle erő érintette, de meggyógyult. A sátáni erő testet érint, meggyógyít, de közben a lélekre hat, ereje foglyul ejt.

 

Milyen más, mikor az emberek annak lehetnek tanúi, mikor Isten ereje által gyógyul a beteg. LÁTTÁK ŐT MINDNYÁJAN …ÉS MEGTÉRTEK AZ ÚRHOZ… Mert a Lélek ereje megérintheti mindazok szívét, akiké a fényben tárul, történhet velük több, mint amit nézni-látni jöttek.

 

JOPPÉBAN PEDIG VOLT EGY NŐTANÍTVÁNY, NÉVSZERINT TÁBITA, AMI LEFORDÍTVA AZT JELENTI: DORKAS, AZAZ ZERGE. SOK JÓT TETT, ÉS BŐVEN ALAMIZSNÁLKODOTT. ÉPPEN AKKOR MEGBETEGEDETT ÉS MEGHALT; MEGMOSTÁK ÉS KITERÍTETTÉK A FELSŐ SZOBÁBAN. LIDDA KÖZEL VAN JOPPÉHOZ ÉS MIKOR A TANÍTVÁNYOK HALLOTTÁK, HOGY PÉTER OTT VAN, KÉT FÉRFIT KÜLDTEK HOZZÁ EZZEL A KÉRÉSSEL: NE SAJNÁLD A FÁRADSÁGOT, JÖJJ HOZZÁNK!

 

Nincsenek véletlenek. ÉPPEN AKKOR - minden pillanatra nézve igaz a lehetőség, hogy benne legyünk abban, ami történik. Péter Joppé közelében van. Meghal valaki, akit sokan szerettek, becsültek. S mert hittestvérei hallották Péterről, hogy ott van, mozdulnak, lépnek, két férfiút küldtek hozzá DORKAS –ért: NE SAJNÁLD A FÁRADSÁGOT, JÖJJ HOZZÁNK…

 

PÉTER FELKELT, ELMENT VELÜK. MIHELYT ODAÉRT, FELVEZETTÉK ŐT A FELSŐ SZOBÁBA ÉS ELÉJE ÁLLTAK AZ ÖZVEGYASSZONYOK MINDNYÁJAN, SÍRVA MUTOGATTÁK A RUHÁKAT ÉS ÖLTÖZETEKET, AMELYEKET DORKAS KÉSZÍTETT VELÜK LÉTE ALATT.

 

És Péter velük megy. Miért? Mit tud, mit hisz? Mire készül? Mit érez, amikor megérkezik? Hiszen nem él már az, akihez hívták? Hogyan látja és nézi azokat, akik sírnak, zokognak? Megesik rajtuk a szíve? Bizonyára. De vajon mit bíz rá Isten? Mert ez a legfőbb kérdés, amiért itt kell lenni Péternek. Mert életet adni csak Isten tud. Ő csak kérheti, kaphatja…

PÉTER PEDIG MINDENKIT KIKÜLDÖTT, AZUTÁN TÉRDRE ESETT, ÉS IMÁDKOZOTT. MAJD A HOLTTESTHEZ FORDULVA ÍGY SZÓLT: TÁBITA, KELJ FEL! AZ PEDIG FELNYITOTTA A SZEMÉT ÉS MIKOR MEGLÁTTA PÉTERT, FELÜLT. ERRE Ő ODANYÚJTOTTA NEKI A KEZÉT, TALPRA ÁLLÍTOTTA, BESZÓLÍTOTTA A SZENTEKET ÉS ÖZVEGYEKET ÉS ÉLVE VEZETTE ŐT ELÉJÜK. ÉS TUDOMÁST SZERZETT ERRŐL EGÉSZ JOPPE…

 

És Péter szíve kész érte, és az őr siratókért, életért, feltámadásért könyörögni. Bármi legyen is a felelet. Még nem tudja, de tudnia kell. MINDENKIT KIKÜLDÖTT, AZUTÁN TÉRDRE ESETT, ÉS IMÁDKOZOTT. Istennel beszél róla, mielőtt még hozzá szólna. Tudnia kell Ura akaratát, mozdul-e érte, adja-e Lelkét lelkébe, kényszeríti-e Tőle nyert, erőt adó szó? Miféle imádságot mondhatott? Miképp, mi által mozdította Isten Lelke őt a mozdulatlanul fekvő felé? Mit győz le benne? Amit tud. Dorkas meghalt. Mihez kap erőt? Amit nem tud megtenni. Annyira tudjuk a történetet, hogy nem ér hozzánk a lehetetlen, az hogy miféle bilincs a halál!

 

SOKAN HÍVŐKKÉ LETTEK AZ ÚRBAN. EZUTÁN TÖBB NAPIG OTTMARADT JOPPÉBAN EGY SIMON NEVŰ TÍMÁRNÁL.

 

Péter ott van, jelen van, abban, amibe küldték. Roppant erő mozdul, életre ébreszt körötte a Lélek. Nincs más dolga, mint benne maradni, hogy aki keres, odatalálhasson Istenhez. Nem véletlenül jött, nem véletlenül találkozik a siratókkal, és azokkal, akik a Lélek munkáját látva, megtapasztalva HÍVŐKKÉ LETTEK. Nem is kevesen. TÖBB NAPIG OTT MARAD… Értük.

 

                    Túrmezei Erzsébet  Maradj a helyeden

Maradj a helyeden
ahol Isten látni akar!
Ő tudja mi használ,
s mi fenyeget,elrejt,
ha kell, be is takar!

Maradj a posztodon!
Ott a helyed.
Ha elfogadtad, amit ő ígért,
a legjobb dolog: hinni!
Az Ő szent lényét sérti a „miért”,
és a te Igéd: bízni!

Maradj a helyeden, ha fárasztó is,
és a feladat nehéz,
az Úr ismeri szíved titkait,
Ő rád szeretettel néz.
A világ csak kínoz és elárul,
fordítsd el tőle arcod!
Az Úr irgalmán szíved elámul,
csak Őt dicsérje hangod!
Krisztus Megváltód! Ő a Vezéred,
ha nehéz úton vezet,
tanítja az engedelmességet,
s életed boldog lehet!

Ő már előre kiválasztotta,
utad merre vezessen,
lépésről lépésre eléd hozza!
Te maradj a helyeden!