Ukrajnából települt át Magyarországra, aztán Németországban doktorált börtönpasztorációból, s most a szekszárdi református gyülekezet lelkipásztora – egyben börtönlelkész – dr. Kaszó Gyula. Beszél magyarul, oroszul, ukránul, németül, angolul, s elsajátította a teológiai tanulmányokhoz fontos ólatin, ógörög és héber nyelvet is. Felesége szintén lelkipásztor; négy gyermekük van.

Szekszárdra 2012-ben került, börtönlelkészi szolgálatot 2013-tól lát el. Szerdánként tart istentiszteletet a rácsok mögött. Általában 110-120 körüli a börtönlakók száma – részint előzetesben lévők, részint már elítéltek –, közülük húszan-huszonöten vesznek részt az interaktív szertartásokon. Közbekérdezhetnek, véleményt nyilváníthatnak, de sosem tiszteletlenek. Ki felszínesebben, ki elmélyültebben imádkozik és énekel együtt a lelkésszel és gitáros kísérőjével, Tanner Vilmossal, miközben az egyik elítélt is gitározik.

– Mennyire veszélyes ez a munka?

– Még soha nem éreztem magam itt veszélyben – mondja dr. Kaszó Gyula. – Rengeteg múlik azon – mint ahogy a külvilágban is –, hogy mi magunk hogyan viselkedünk. Amit én csinálok, az rosszat senkinek nem jelent, ebből adódóan a veszélyeztetettségem is minimális. Persze minden eshetőségre fel kell készülni, ezért nálam is van, amikor fogvatartottak között mozgok, személyi riasztó. Nem azért, mert félek, hanem azért, mert ez a szabály.

– A börtönlelkészi feladatvállalás kötelező, ha valaki olyan városban szolgál, ahol van börtön?

– Minden büntetés-végrehajtási intézetben biztosítani kell a fogvatartottak vallásgyakorlását. Ez alkotmányos joguk. A börtön nagyságától függően teljes vagy részmunkaidős lelkészeket alkalmaznak e célból; én részmunkaidőben dolgozom, heti húsz órát töltök a rácsok mögött. A történelmi egyházak között osztották szét az álláshelyeket. Összesen 34 börtönlelkész szolgál Magyarországon, s közülük 11 a református. Szekszárdon az elődöm végezte ezt a tevékenységet, én idekerülésemkor megörököltem és folytatom.

– Mit jelent ez a rabnak és mit a lelkipásztornak?

– Én is épülök ezekből az együttlétekből, amikor – kicsit interaktív módon – együtt gondolkodunk Istenről. Ebben a közegben sallangmentesen, elemi szinten kell megfogalmazni az evangélium igazságait, hogy emészthetők legyenek. S ez a kinti, a gyülekezeti igehirdetésben is segít. A közös ima is felemelő érzés, a zene pedig különleges pedagógiai eszköz. Azok az emberek, akik képtelenek alkalmazkodni a szabályokhoz, egyszer csak alkalmazkodni kezdenek a dallamhoz, ritmushoz, szöveghez és egymáshoz.

– Vannak négyszemközti lelki beszélgetések is?

– Persze, az teszi ki a munka nagyobb részét. Időnként igen megható eredmények is születnek. Az egyik fogvatartott sokat panaszkodott, hogy el akarja hagyni a barátnője. Imádkoztunk együtt a kapcsolatuk megmaradásáért. A szabadulása után nem sokkal meglátogatott, bemutatta a hölgyet, aki akkor már a menyasszonya volt.