Fák és emberek Tápiószelén, avagy Gyümölcsész képzés 2017 márciusában

Szalay László Pál telkibányai református lelkipásztor beszámolója

Gyümölcsfát a papkertbe!

A Földet veszélyeztető környezeti problémák közül az egyik legsúlyosabb az élőlények sokféleségének (biodiverzitás) csökkenése.  Fontos feladatunk ezért az élőhelyek védelme, a fajok további kihalásának fékezése, megakadályozása. A NÖDIK (Növényi Diverzitás Központ) által koordinált génmegőrzési program is részt vállal az élővilág teljes rendszerének megőrzésében. Ehhez a küldetéshez csatlakozott a Magyarországi Református Egyház is, amikor 2011-ben aláírta az őshonos magyar tájfajták megőrzéséről szóló megállapodást, közismertebb nevén a „Gyümölcsfát a papkertbe" programot. A programba gyülekezetek, egyházi iskolák is bekapcsolódhatnak. A feltételekről részletek az Ökogyülekezeti Mozgalom honlapján olvashatók. A jelentkezési folyamatban segítséget nyújtanak az Ökogyülekezeti Mozgalom munkatársai: info@okogyulekezet.hu

Fák és emberek Tápiószelén

2013-óta vagyok visszatérő vendége a Növényi Diverzitás Központnak, de még mindig képesek meglepni. Az elmúlt esztendőben volt egy kis hiányérzetem, mert csak Makkoshotykán az Intézet által szervezett képzésen tudtam részt venni. Tápiószele külterületén elhelyezkedő 300 hektáros birtok, a park, az épületegyüttes, a génbank, a kutatási projektek, a mintakertek nem egynapos felfedezni való. Bár a gyümölcsész program résztvevői a hely kínálta lehetőségek egy speciális szelete miatt érkeznek ide (oltványok átvétele, telepítési, metszési, oltási gyakorlatok), mégis azt gondolom, érdemes továbbmenni a megismerésben. Több szállal kötődni ehhez az egyedi birtokhoz és megbízott gazdáihoz. Nekem már megadatott, hogy íjászkodásban, famászásban, különleges gyümölcsszüretben és piknikben is részem lehetett a NÖDIK területén.

Idén tavasszal sikerült Tápiószelét bevenni újfent, ahol 25 szervezet részéről kb. 60-an jelentünk meg a képzés abszolválására. Sokaknak rutinműveletnek hat, ahogy a fák elfoglalják az ültetőgödröket vagy elnyerik metszés után az ideális koronaszintet, pedig nem az. Az egyediség itt is jelen van. A növények egyen-egyenként sajátos elbánást kívánnak. Nemcsak hangzatos szalagcím, amikor a fák titkos nyelvéről olvasunk, hanem üzenet a szürkeállománynak, hogy egy tőled merőben eltérő élőlénnyel találkoztál. A kommunikáció és a befogadás más szinten és más eszközökkel zajlik. A fák érzékelik a gravitációt, így a gyökérzet lefelé, a törzs pedig felfelé nő. Hidrométert is tervezett a „Nagy Alkotó” a növényekbe, amely a talaj vízkészleteit detektálja. A növények túltesznek rajtunk, mert 15 olyan érzékszervvel is rendelkeznek, amivel mi, emberek nem. S hogy az eltérő csatornákon a kommunikáció megfelelő jeleket adjon a másiknak, ehhez szükségesek azok a szakemberek, akikkel ezen a napon találkozhattunk.

Baktay Borbála az Intézet vezetőjeként most is köszöntötte a megjelenteket, és a tiszteletkörök helyett átengedte az időt és szót a szakmai munkának. Veres Emese programkoordinátor a mindig tetten érhető szelídséggel és szerénységgel összefoglalta a gyümölcsész-megállapodás eredményeit. Ezután következett a véráldozatot is követelő oltási eljárásnak a megismerése és begyakorlása. Ennek a munkamenetnek a levezetésére Magyar Lajost, a Szent István Egyetem tanárát kérték fel. Aki nem volt rest bibliai alapvetést és sajátos egzegézist adni, megtalálva az ige itt és mostját. Máté evangéliumát idézve így szólt: „Amelyik fa nem terem jó gyümölcsöt, azt kivágják és tűzre vetik.” (7:19) Mi azért vagyunk itt, hogy amennyire csak lehet, megmentsük a fákat – jelezte határozottan az előadó. Benne a vincelléri mentalitás dolgozott erősen, aki időt kér az élet számára, hogy bizonyítson. Az oltás elmélete után a munkavédelem területére kalandoztunk, amire egy ilyen növénynemesítési eljárás esetében mindenképpen szükség van. A célszerszám, az oltókés élesre állítása után következett az a bizonyos gyors, határozott mozdulat, amihez az évtizedek gyakorlata hasznos tud lenni. Belőni elsőre az irányt, az erőt, a szöget és a kívánt végeredményt nem könnyű mutatvány. Szerencsére gyakorlásra elég alapanyag érkezett, így mindenki tehetett néhány próbát, amíg az ujjaiban meg nem érezte a bugit vagy ki nem serkent tulajdon vére. A végére azért a diadal, a siker bizsergése senkinél nem maradt el. Készültek is a szelfik, kézben az oltószalaggal megpreparált vesszőkkel, Szükség is van erre az ismeretre a kerttulajdonos közösségek számára, hiszen nemcsak a megőrzés, a zamatos termés élvezete, hanem ezeknek az ősi fajtáknak a továbbadása is a bemutatókertek egyik profilja. Oláh Gábor azért jött el ismét erre a fórumra, hogy a jelenlévők különbséget tudjanak tenni a metszés, oltás során használt célszerszámok minőségi darabjai között. Bemutatója során arra is fényt derített, hogy egy kiváló metszőolló miért nem vágja el a papírt.

Ekkor indult el a társaság egy kis sétára, méghozzá a NÖDIK saját, a Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcsfajtákat bemutató kertjébe. Tehát nem csak tanítják, de csinálják is. S bizony be kell ismerni, hogy jól. Az azonos időben telepített gyümölcsösünk kb. a fele méretet mutatja, mint a tápiószelei mintakerté. A látvány hatására, nyelve egy nagyot, megfogalmazódott bennem, hogy ez a zsinórmérték, az igazodási pont. Törekednünk kell, hogy elérjük, de az agyagos, kötött talajnak is lesz hozzá egy-két keresetlen szava. A gyümölcsös megszállása után elkezdődött a nagyüzem. Csattogtak az ollók, jöttek sorba a javaslatok, hogy még ezt is, no meg még ott fent, azt az ágat. Alakultak a fák, formálódtak a koronák. Szani Zsoltnak, a NÉBIH munkatársának sok segédje akadt, akiknek határozott elképzelésük volt a metszés hogyanjáról. Olyan praktikákat is megosztott a jelenlévőkkel, hogy miként lehet a metszést úgy végezni, hogy a fa ne vaduljon el. Érdemes megfontolni a nemkívánatos ágak lemetszésének késleltetését, hogy az ideális ágszerkezet kialakulhasson. A gyümölcsösben sorra járta a csapat a problémás eseteket, hogy igazi kihívás és okulás legyen a metszési bemutató.

 A táji adottságokhoz alkalmazkodó gyümölcsfajták megőrzése érdekében indított program sikere nem kérdéses, annak ellenére, hogy a szerződés be nem tartása miatt néhány kertet ki kellett zárni. 2013-óta 150 kert létesült és 5470 oltványt ültettek el. Az országban a legaktívabb Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén Megye, ahol 21-21 kert létesült. Az egyházak között a reformátusok járnak az élen az ötven bekapcsolódott gyülekezettel. Továbbra is várják azon gyülekezetek, önkormányzatok, iskolák jelentkezését az everes@mail.nodik.hu email címen, amelyek bemutatókertet szeretnének létrehozni. Sőt, a növénymentés iránt elkötelezett személyeket is kutatják, akik partnernek lennének a „Keressük, hogy megőrizzük” programban. Ide olyan jelentkezőket várnak, akik régen gyakori, de mára eltűnőben lévő gyümölcsfajtával rendelkeznek. Emellett új elem „A legszebb gyümölcsös bemutatókert 2017”, amire a 2016-ig telepített őshonos gyümölcsösökkel lehet nevezni. Az eredményhirdetésre idén ősszel, a X. szakmai rendezvényen kerül majd sor. Mindkét kezdeményezés részletei az intézmény honlapján www.nodik.hu megtalálhatók.

A reformáció 500. évfordulóján divat lett a faültetés. Jó is az, ha ilyenre szánják el magukat a közösségeink. Legyenek hát fáink, melyek életerőssé fejlődnek! Legyenek közösségeink, amelyek időről időre énekelve, imádkozva állják körül az elplántált csemetéket. S legyen majdan szüretünk mosolygós, édes, amikor nyújtózkodni tanulunk, hogy felérjük a gyümölcsöt és Mindenható irántunk tanúsított irgalmasságát.

 

Képgaléria ITT