Üzengetés helyett

Európai református egyházi vezetők tanácskoztak Budapesten a menekülthelyzetről. A találkozás össztársadalmi üzenetéről úgy fogalmazott a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, hogy „jó lenne, ha Európa vezetői is többször meghallgatnák egymást direktívák küldözgetése helyett”. Bogárdi Szabó István püspök meghívására 14 ország képviselője látogatott el Budapestre, köztük menekültekkel foglalkozó szakemberek is.

A kétnapos tanácskozás témája a keresztyén egyházak felelőssége a menekültkrízissel összefüggésben. A Rajnai Protestáns Egyházzal közös szervezésben június 2-án és 3-án tartottak ülést a Magyarországi Református Egyház Zsinatán.

Elkerülhetetlen kérdés
Manfred Rekowski, a Rajnai Protestáns Egyház lelkészi elnöke azt mondta a tanácskozást követő sajtótájékoztatón, hogy minden európai egyház foglalkozik a menekültkérdéssel a saját környezetében, és elkötelezettek a bajba jutottak támogatásában. „A menekültkérdés globális kérdés, amit nem lehet elkerülni, és közös válaszokat kell keresnünk, erre kiváló alkalom volt a konferencia.” Újságírói kérdésre válaszolva a lelkészi elnök úgy fogalmazott: a politikai közbeszédben felvetődik a keresztyén Európa védelme, de ennek nem szabad azzal járnia, hogy embertelenül bánunk a menekültekkel, és távol akarjuk tartani az országunktól. Ez ellen tiltakozunk.”                             

Emberi lények sorsa
Doris Peschke, az Európai Egyházak Migrációs Bizottságának főtitkára azt hangsúlyozta a menekültkérdéssel összefüggésben, hogy emberi lények sorsáról beszélünk. „Felelősségünk van abban, hogy az európai emberek és a menekültek találkozhassanak egymással. Aggodalommal nézzük, hogy sokan élnek Európában, akik nem hajlandók erre a találkozásra.” A főtitkár emlékeztetett: a június 20-i nemzetközi menekültnap jó alkalom arra, hogy megemlékezzünk azokról, akik életüket vesztették a tengereken úton Európa felé. Doris Peschke jó példákról is beszámolt: „A kicsiny görögországi református egyház új programjában lakásokat bérel a leginkább kiszolgáltatott menekülteknek, így biztosítva az integrációt, szemben a táborokkal, amiket a katonaság felügyel. A magyar református egyház is büszke lehet menekültmisszójára, hiszen lakhatási és oktatási programjának köszönhetően vannak olyan menekültek, akik öt év alatt eljutottak oda, hogy magyar állampolgárságot kaphattak – fogalmazott.

A menekültek félelme
Martina Wasserloos-Strunk, a Református Egyházak Világközösségének alelnöke arról beszélt, hogy szolidárisak minden egyházzal, amely aktívan dolgozik a menekültekkel. „ Fontosnak tartjuk, hogy kapcsolatban legyünk a Közel-Keleten élő egyházakkal, és bátorítjuk az európai református egyházak vezetőit, hogy formáljanak véleményt a helyzetről. Az igazi református sajátosság, hogy keressük a közösséget, illetve napirenden tartjuk a társadalmi igazságosság kérdését.” Hozzátette: osztja azt a véleményt, amely szerint „Európában szemléletváltásra van szükség, és nem a saját félelmünkről, hanem a menekültek félelméről kellene beszélni”.

Súlyos emberi tragédiák
Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke úgy fogalmazott, hogy külön kell választani a menekült és a migráns fogalmát. A menekültválság a közel-keleti háborús helyzet miatt alakult ki – mondta –, s amíg nem oldódik meg a háborús krízis, addig ott nincsenek meg az emberi élet feltételei. A püspök szólt arról is, hogy szerinte sok migráns irreális képpel rendelkezik Európáról. „Hogy mi vár egy migránsra Európában?" – tette fel a kérdést. „Amikor ideérkezik, meg kell tanulnia magyarul, el kell sajátítani egy szakmát, be kell illeszkednie a magyar társadalomba és dolgozni kell, így öt év múlva kaphat állampolgárságot. Kérem a médiát, hogy a gazdasági migráció tekintetében ne csak azt a szép Európát közvetítsék, ahová kellemes megérkezni turistaként, hanem azokról a feltételekről és csalódásokról is beszéljenek, amikbe néhány bevándorló beleütközik.” Az egyház vezetője súlyos emberi tragédiának nevezte, hogy a menekültek teljes vagyonukat eladják, hogy megérkezzenek álmaik földjére, miközben az embercsempészet virágzik. Bogárdi Szabó István bejelentette azt is, hogy pénzt gyűjtenek a Közel-Keleten élő, üldözött keresztyének számára.

Terroristák és migránsok?
A püspök elutasította azt az újságírói felvetést, miszerint a magyar miniszterelnök összekapcsolta a terrorizmust és a menekültkérdést. Hangsúlyozta: egyetlen felelős politikus sem kapcsolta össze a terroristákat a migránsokkal. Hozzátette: „a franciaországi és a belgiumi terrorcselekmények viszont azt bizonyítják, hogy ahol nem történik meg az integráció, az elégedetlenség vagy a perifériára szorultság miatt megjelennek a terrorizmus elemei, azonban ez nem európai specifikum. Azért beszéltünk a tanácskozásunkon sokat a félelemről, mert a mögöttünk lévő ötven év azt bizonyítja, hogy az integráció Európában nem mindenütt sikerült.”

A zsinat lelkészi elnöke úgy summázta a két nap üzenetét: „Jó lenne, ha Európa vezetői is többször hallgatnák meg egymást, direktívák küldözgetése helyett.”

Fekete Zsuzsa
Fotó: MTI

A témában készült hosszabb interjúnkat Bogárdi Szabó Istvánnal a jövő héten olvashatják a Parókia portálon.