„Gyönyörűség tudnom, hogy ami bennem van, annak meg kell semmisülnie Isten előtt, amikor Ő kijelenti magát és ha valaha felkelhetek, ez csak Isten keze által történhet meg. Isten addig semmit sem tehet értem, amíg el nem jutok lehetőségeim végső határáig." Oswald Chambers
Jubileumi rendezvénysorozat Kecskeméten
Két jelentős évfordulót ünnepel idén a református egyház: megalapítója, Kálvin János ötszáz, gróf Ráday Gedeon királyi biztos, a kecskeméti református főiskola egykori diákja pedig száznyolcvan éve született.
A jubileumokról színes rendezvénysorozattal emlékezik meg a gyülekezet. A programokról és az egyház számára fontos történelmi személyekről Szabó Gábor esperest kérdeztük.
- Jean Calvin, magyarosan Kálvin János francia származású svájci lelkipásztor volt, a reformáció egyik vezéralakjaként emlékezünk rá. A protestáns egyházak közül a református gyülekezetek az ő tanait követik. Kálvin 1509-ben született a franciaországi Noyon-ban, és 1564-ben hunyt el Genfben. Biblikus elvek alapján ő fogalmazta meg ma is gyakran használt jelmondatunkat, mely így hangzik: Soli Deo Gloria, azaz egyedül Istené a dicsőség - hangsúlyozta Szabó Gábor. - A keresztény vallás rendszere című hatalmas munkáját Szenczi Molnár Albert fordította le magyar nyelvre, és ezzel olyan közel hozta nemzetünkhöz a tanait - még a skótokat, a svájciakat, a németeket is megelőzve -, hogy az egyszerű magyar ember úgy gondolt Kálvinra, mint honfitársára. Életútjáról számos érdekesség is fennmaradt. Így például tudjuk, hogy ő volt az, aki elsőként és legálisan bevezette a kamatot Genf városállamában. A kamatlábak magasságát azonban megszabta, amiért a mai bankárok biztosan nem kedvelnék. Ő szervezte meg a szemétszállítást is, a svájci várost ugyanis ellepték az utcára kiöntött szeméthalmok és a benne élősködő, betegségeket terjesztő férgek. Kálvin munkálkodása nyomán vált híressé a genfi egyetem is.
- Hogyan tiszteleg a kecskeméti református gyülekezet most Kálvin emléke, és születésének ötszázadik évfordulója előtt?
- Június 19-én 17 órakor avatjuk fel Kutas László szobrászművész Kálvint ábrázoló mellszobrát, mely az Ókollégium bejáratával szemben kap helyet. Szeretnénk, ha a Kálvin téren sétálókat emlékeztetné ez a mementó arra a lelki, szellemi életműre, amit Kálvin ránk hagyott. Egy interaktív kiállítás is nyílik a Ráday Múzeumban, Kálvin János, az Isten igéjének szolgája címmel.
- Hogyan emlékeznek meg Ráday Gedeonról?
- Szintén június 19-én, pénteken emlékezünk rá: 14 óra 30-kor leplezzük le az Ókollégium második emeleti panteonjában gróf Ráday Gedeon egykori királyi biztos, főiskolánk volt diákjának emléktábláját, amelyen a család bronz címere is látható lesz. Az emléktáblát Nánási László megyei főügyész avatja fel, ezt követően pedig Csapó Csaba, az ELTE adjunktusa tart előadást Rádayról, mint a betyárvilág felszámolójáról és a közbiztonság megteremtőjéről. Erre az eseményre nem csak a református híveket várjuk, hanem a bíróság, az ügyészség, a rendőrség munkatársait is. Hiszen a rend megteremtése érdekében hozott intézkedései - melyek nagy hatást gyakoroltak a környező országokra is - ma is sok tanulsággal szolgálhatnak.
A múzeumok éjszakáján, június 20-án további érdekességek várják a látogatókat. Érdekes előadásokat hallhatunk majd többek között Kálvin hitveséről és a reformátor magyarországi ábrázolásairól. Lesz kvízjáték, emléklap nyomtatás, a Csörömpölők együttes zenés műsort ad, emellett bibliai csemegéket és úrasztali borokat is meg lehet kóstolni.
Forrás: Bera Linda - Kecskeméti Lapok