KözelképBalog Zoltán 1958-ban született Ózdon. A kitűnő érettségi után a lelkészcsalád sarja egy évig betanított esztergályosként dolgozott. A református teológusi diploma megszerzése után Maglódon tevékenykedett lelkészként. A rendszerváltozás idején ismerte meg a fideszeseket, azóta tart a jó kapcsolat, bár nem tagja a pártnak. A Budapesti Református Hittudományi Egyetemen tanított Újszövetséget és bibliai görög nyelvet. 1991 és 1994 között a Fidesz-frakció egyházpolitikai tanácsadója. Közben a Bonni Egyetem Ökumenikus Intézetének tudományos munkatársa egészen addig, amíg a Budapest német ajkú református egyházközségének megválasztott lelkésze nem lett. 1998-ban a miniszterelnök személyes főtanácsadója. Elvált, majd újra nősült. Feleségével öt gyereket nevel.
Emlékszem, hogy egyszer nekem, csak nekem, egy politikus elmagyarázta, hogy miképpen fognak a határok légiesülni, de a történet valamikor huszonnégy évvel ezelőtt kezdődött, amikor Vértesacsára költöztünk és a Pödör Andreáék egy cirmos macskát ajándékoztak nekünk.
Ahogy közeledik hozzánk az Európai Uniós tagságról történő népszavazás napja, egyre többen hiányolják ehhez a fontos döntéshez nélkülözhetetlen előzetes tájékoztatást.
Már hónapokkal a kedvezménytörvény érvénybe lépése előtt eldöntöttem, hogy a lehető legkorábbi időpontban beadom a kérelmet. Nem a kilátásba helyezett kedvezmények miatt, hanem önmagam miatt.
Ha bajban vagy, ködösíts!(Halgren megoldása; Murphy törvénykönyve, 114. o.)Aki ködösít, bajban van.(Tubes-féle folyomány)
Az utolsó utáni pillanatban ugyan, de a nov. 3-i Reformátusok Lapja közölte az egyházi tisztújítás püspök- és főgondnok-jelöltjeinek tömör bemutatkozását. Az nem világos, mi szükség volt egy ilyen horderejű és egész egyházunkat érintő kérdésben az írások terjedelmét 30 sorra korlátozni. Akármi is volt az ok, az alábbiakban a 15 jelölt bemutatkozását fogom néhány szempont alapján értékelni (Bölcskei Gusztáv okt. 27-i írását más műfaja miatt figyelmen kívül hagytam).
Néhány református szempont a római katolikus egyház Hittani Kongregációja által szerkesztett és II. János Pál pápa által 2000. augusztus 6-án aláírt és szeptemberben nyilvánosságra hozott dokumentum értékeléséhez.
Az eredeti dokumentum magyar fordítása ITT OLVASHATÓ
Gondolatok a Házasság Hetéhez
Egy háborús filmen láttam azt a jelenetet, hogy egy ellenséges ügynök elfordította az útjelző táblákat egy fontos kereszteződésnél. Emiatt a hadsereg autói és tankjai nem a kitűzött cél felé haladtak, hanem csapdába rohantak.
A halál, a haldoklás - noha erről nem szeretünk tudni a XX.-XXI században - minden embert érint, csakúgy mint a születés. Ennek, a kultúránkban eddig eléggé visszaszorított, ám teljes életünkre, sot keresztyén szempontból örökéletünkre nézve is fontos életszakasznak, méltó helye kell hogy legyen az egészségügyben / a társadalomban. Ha voltak - régen "szülőotthonok" - noha lehetett otthon is, és kórházban is szülni, érdemes azon gondolkodni, arra törekedni, azért tenni valamit, hogy legyenek külön, az élettől való elbúcsúzásnak, a méltóságteljes - de nem eutanáziával siettetett - meghalásnak is speciális helyei, "átmeneti-otthonai", hospicai.
Mottó: "Mindnyájan vágyunk arra, hogy felfigyeljenek ránk, megértsenek és dédelgessenek bennünket. Mindannyian különlegesnek és egyedinek érezzük magunkat, és sóvárgunk hogy legyen valaki, aki hozzánk hasonlóan különleges, akivel kölcsönösen megbecsülhetjük egymást. Azt akarjuk, hogy legyen valaki, aki kiválaszt bennünket, és a maga világának közepébe helyez. Romantikát akarunk, hogy elevennek, szükségesnek és pótolhatatlannak érezhessük magunkat." (Shmuley Boteach)
A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság által 1912-ben kiadott „A Belmisszió hősei" (Írta: B. Pap István theol. tanár) című könyv sok tanulságul szolgál a mai belmisszió megújításához. Érdemes tehát tanulmányozni e hősök életét, missziói munkáit, s belőle erőt meríteni hazánk belmissziójának megerősítéséhez.
Beszélgetések a nagy reformátor életérőlElhangzott a Kossuth Rádió"Tebenned bíztunk eleitől fogva..." - Református Félórac. műsorában.
Fekete Ágnes beszélget Németh Pál református lelkésszel, a Kálvin Társaság elnökével.
A Hitvalló Nyilatkozat 1955 tavaszán készült fiatal református lelkészek közreműködésével egy Budapest környéki parókián. 1955 őszén a Budapesti Református Theológiai Akadémia centenáriumán lett ismert a világkeresztyénség ottlévő képviselői előtt. 1956 nyarán az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottsága galyatetői tanácskozásán hozták nyilvánosságra a külföldi egyházak képviselői, s ennek nyomán akkor bejárta a világsajtót. Magyarországon eddig még nem jelent meg a Hitvalló Nyilatkozat, de hivatkozás történik rá Péter János cikkében, az Ut 1956. október 7-13. számában és Kádár Imre: Egyház az idők viharaiban c. hírhedt könyvében (Bp. 1957), valamint Kónya István: A "Keskeny úton" a "szolgáló egyház" felé című 1988 decemberében megjelent könyvében (Akadémiai Kiadó, Bp.) a 221. kk. lapokon. A teljes szöveget, mint a tárgyilagos történetírás meg nem kerülhető dokumentumát a tabuk köréből kivonva az alábbiakban közreadjuk. (A Szerk.)