A sport hazafiasságra, bajtársiasságra és nemcsak az egymás ellen, de az egymásért folytatott küzdelemre is megtanít. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a hit – mondta Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke portálunknak adott interjújában a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Károli Gáspár és lelkésztársai Vizsolyban közreadott első teljes magyar nyelvű Szentírás minden idők legnagyobb hatású bibliafordítása magyar nyelvterületen. A fordítási és nyomdai munkálatokról, a fordítók kilétéről, a korabeli viszonyokról és a vizsolyi biblia hatásáról beszélt Szabó András irodalomtörténész a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
"Ma már együttesek százai játszanak eredeti népzenét az országban, ez a mi fiatalságunk idején egészen másképp volt. A népzenével foglalkozni cikinek számított" – mondta "A hangszeres népzene feltámadása" címmel tartott előadásában Sebő Ferenc Kossuth-díjas zenész, népzenekutató, a hazai hangszeres népzenei és táncház-mozgalom egyik elindítója.
Szerinte éneket tanítani a legnehezebb, igaz, nála az is kaphatott ötöst, aki nem tudott énekelni. Szerinte ugyanis a műveltség komplex dolog, amire néha könnyebb szert tenni a szabad ég alatt, mint az iskolapadban. Sikeres karvezetőként pedig néha jobban szereti a próbákat, mint a fellépéseket. Szabó Szabolcs karnaggyal, nyugalmazott magyar–ének szakos tanárral beszélgettünk.
Ekként nevezte őt későbbi legnagyobb politikai ellenfele, Kossuth Lajos. Gróf Széchenyi István politikus, író, polihisztor, közgazdász a modern Magyarország egyik megteremtője volt. Szellemi hagyatéka ma már hungarikum. Hogy miért, arról Csorba László történész és Szabó Szabolcs karnagy, irodalomtudós beszéltek a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Eleinte kuruzslónak bélyegezték, az általa feltalált készítményt pedig betiltották. A betegek mégis özönlöttek kisvárdai otthonához, sokan azt állították: cseppjei segítségével gyógyultak meg. A Béres Csepp ma már hungarikum – a gyógyszerkészítmények között elsőként lett azzá. Id. Béres Józsefre emlékezett unokája, Béres Marcell a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
A Jézus Krisztusba vetett hitről beszélt Balog Zoltán református lelkész, emberierőforrás-miniszter a XII. Harkányi Szabadegyetemen tartott istentiszteleten.
Rajtam áll, hogy magyar leszek-e vagy sem, mert az, hogy ide születtem, a Kárpát-medencébe, még nem jelent semmit – jelentette ki Magyarnak lenni lehetőség címmel tartott előadásában Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Kiemelt magyar értékek, amelyeket a magyarság önmagával, a világnak pedig legalább egy része a magyarsággal azonosít – ezek a hungarikumok. Hogy mi és miért lesz hungarikum, arról Birinyi József, a Hungarikum Szövetség elnöke beszélt a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Vajon milyen lehet a magyarság lelki arca? – ezt a kérdést próbálja megválaszolni a Harkányi Szabadegyetem, amely tizenkettedik alkalommal nyitotta meg kapuit az elmúlt hét végén. A hatnapos rendezvény témája idén a hungarikumok.
Nem szabad összetéveszteni a haza fogalmát az országéval, mert a haza, a nemzet ennél jóval többet jelent. Mit jelent magyarnak lenni a globalizáció korában, hogyan látjuk önmagunkat, hogyan látnak minket mások?
Szabó Szabolcs tanár-karnagy, a Pécs-belvárosi református gyülekezet főgondnokának előadása a Xi.Harkányi Szabadegyetemen.
A szabadegyetem harmadik napján Jókai Anna írónő mondta el gondolatait a hazáról a harkányi református templomban. Az írónő – a többi közt – azt hangsúlyozta, hogy a hazaszeretet sohasem párosulhat gyűlölettel, és nincs jogunk eltorzítani azt.
Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató professzor a néphagyományok átörökítésének fontosságára hívta fel a figyelmet a XI. Harkányi Szabadegyetemen. A professzor úgy vélte, hogy a kultúra nem a szabadidő eltöltésnek a módja, hanem szükséglet.