„Az ember végül mindig egész életével felel a fontosabb kérdésekre. Nem számít, mit mond közben, milyen szavakkal és érvekkel védekezik."
Márai Sándor
Lelkünk szennyvize
Este tíz múlt. Gyermekeink a szokásosnál tovább bírják, álommanó pedig félúton eltévedt valahol. Az Icipici pók és Mókuska között nagy remegés tölti meg a szoba csendjét – biztosan egy teherautó robogott el a házunk előtt. De a hang nem múlik el, és továbbra is közvetlen közelről halljuk.
Biztosan a szippantós, jegyzem meg, és azon nyomban az ablakhoz sietek, hogy megbizonyosodjak a zaj forrásáról. Bizony, a házunk előtt végzi a munkát a szennyvizes teherautó, a munkások az ott található csatornanyílás körül serénykednek. De ilyenkor? Olyan nagy a probléma a környező lakások valamelyikében, hogy azt most kell orvosolni?
Persze, hiszen az esti időszak viseli meg legjobban a szennyvízrendszert. Fürdés, zuhanyzás, mosakodás, illemhelyhasználat, esetleg mosás vagy mosogatás, ha későbbre maradtak. Egy négytagú család is elég sok piszkos vizet enged a lefolyókba, hát még ott mennyi lehet, ahol többen laknak!
Jó tudni, hogy lelkem felgyülemlett, takargatott és sokszor szégyellt szennyvizét sem csak reggel nyolc és délután négy között szállítják el!