„Ez a güzülés, amit keresztyénség címszó alatt csinálsz, nem vezet sehová.”
Végh Tamás református lelkipásztor
Négyzetre emelt kérdések
Időszaki kiállítóterének tízéves jubileumát múlt századi alkotók műveivel ünnepelte a budapesti Bibliamúzeum. Az „Ívlámpák vagyunk egymás szívei fölött” címet viselő tárlat december 19-ig tekinthető meg.
A Ráday-napok programsorozat részeként nyílt meg szeptember 28-án a Bibliamúzeum új időszaki kiállítása, melyben a két világháború közötti Magyarország életképei elevenednek meg olyan művészeknek köszönhetően, mint Beck Judit, Detre Szilárd, Somos Miklós, Gyenes Gitta, Marosán Gyula, Scheiber Hugó és Muzslai Kampis Margit.
A megnyitón részt vevőket Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke köszöntötte. „Az isteni valósághoz nem csak a szövegek tudnak közel vinni, hanem a kultúra legkülönbözőbb formái, például a képek is. Azokhoz az ősi, alapvető emberi helyzetekhez, gondolatokhoz és kérdésekhez, melyek mindannyiunkat foglalkoztatnak” – mondta. Az egyházvezető hozzátette, hogy ennek a találkozásnak egy különös formája, amikor különböző művészeti ágakon – képzőművészet, zene, irodalom – keresztül tudunk közeledni Istenhez.
Ezt a célt kívánja szolgálni, hogy a Bibliamúzeum, a kiállítótér és az eredeti helyére, a Ráday Házba visszatérő, megújult Bibliás Könyvesbolt egymás mellett, de mégis szoros együttműködésben várja majd a betérőket a jövőben.
Megújult falak között várja korábbi és leendő látogatóit a budapesti Bibliás Könyvesbolt, mely a Bibliamúzeum új időszaki kiállításával együtt nyitotta meg kapuit a Ráday-napok programsorozat részeként szeptember 28-án, csütörtökön.
A megnyitóról készült tudósításunk ide kattintva érhető el.
A kiállítást Bagdán Zsuzsanna nyitotta meg, aki egy polgári lakás otthonos miliőjéhez hasonlította a tárlatot. Az újságíró több kérdést is feltett a tárlattal kapcsolatban: vajon a kiállítás elárul-e valamit a kánonalkotásról, egybefüggő történet részei-e a megjelenített alkotások, illetve kell-e ismernünk a művészek életútját a minél hatékonyabb megértéshez? „Én szeretném megengedni ennek a kiállításnak, hogy az legyen, ami: négyzetre emelése minden felvetődő kérdésünknek. Mert a jó művészet nem ad megnyugtató válaszokat zaklatott kérdéseinkre, hanem újra és újra kérdez bennünket, fáradhatatlanul. Rákérdez a nézői pozíciónkra, az aktuális lelkiállapotunkra, az ismereteinkre, a nagy kérdéseinkre, például, hogy mi mit hagyunk majd magunk után, ha egyszer elmegyünk” – fogalmazott.
Bagdán Zsuzsanna szerint a tárlat egyik értelmezési kerete lehet például a különböző alkotói életutak metszéspontja: megtudhattuk, hogy Sugár Andor és Schreiber Hugó művei ma is keresettek aukciókon; míg a művészházaspár Marosán Gyula és Zemplényi Magda esetébenaz asszony 1956 után letette az ecsetet, és már csak a férje alkotott a kanadai emigrációban. A kiállításon van kép Gyenes Gittától, akinek lánya, Wallesz Luca József Attila múzsája volt. Krocsák Emil harmincévesen elhagyta a pályát, Kézdi Kovács Lászlóé akkoriban teljesedett ki. Járitz Józsának pedig több pályája is volt egyszerre – Párizsban táncot tanított, majd hazatérve „táncba vitte az alföldi festészetet”. „A másik ösvény, ha csak a képekre figyelünk, semmi másra. Talán pont mi vagyunk azok, akik kiáramlunk a munkahelyeinkről, bele az éjszakába” – mondta Bagdán Zsuzsanna utalva Somos Miklós Munkába menők című alkotására.
A tárlat elnevezését – „Ívlámpák vagyunk egymás szívei fölött” – József Attila Érik a fény című verséből kölcsönözték a szervezők. „A képek mintegy felszínre hozták a költő ismert szavait, mondatait, verseit. Különös élmény lett számukra az, ahogy a képzőművészeti alkotások szinte önálló életre kelve adták meg a kiállításban azt az irányt, amelyet a látogatók is végigjárhatnak majd, és amely üzenetté válhat a jelenben” – mondta Tímár Gabriella. A Bibliamúzeum igazgatója kiemelte: a mostani időszaki kiállítás anyagát a November Galéria biztosította az intézmény számára. „A kiállítás címéhez hűen mi magunk is világítani akarunk, nem csak múzeummal, de a kiállításainkkal és a könyvesbolttal is” – tette hozzá.
A kiállításmegnyitót ifj. Babindák István klarinétművész előadása színesítette – mintegy alátámasztva a különböző művészeti ágak együttműködésének az Istenhez való közeledésre gyakorolt jótékony hatását. A megnyitót követően a jelenlévők elsőként mélyedhettek el az 1920-as és 30-as évek hangulatát korunkba csempésző alkotásokban – az érdeklődők december 19-ig, a múzeum nyitvatartási idejében tekinthetik meg a kiállítást a Ráday utca 28-ban.
A Bibliamúzeum aktuális és jövőbeli tárlatairól, illetve állandó kiállításáról az alábbi linken lehet tájékozódni.
Képek: Füle Tamás