„A keresztény öröm az engedelmességben való öröm – öröm afelett, hogy szeretjük Istent, és az Ő parancsolatai szerint élünk."
John Wesley
Szolgálatban a Károlin
Négyre bővült az egyetemi lelkészek létszáma a Károli Gáspár Református Egyetemen. Ezzel új lehetőség nyílt arra, hogy láthatóvá és megszólíthatóvá váljanak a hallgatók számára.
Megújulnak és kibővülnek a budapesti egyetemi lelkészi és missziói szolgálatok, mind a Károli Gáspár Református Egyetemen, mind más fővárosi egyetemeken. „A cél az, hogy egyfelől saját egyetemünkön sokkal összefogottabb és több területre kiterjedő szolgálat bontakozzon ki, másfelől több felsőoktatási intézmény kínálatában is megerősödjön vagy megjelenjen a református egyetemi misszió” – magyarázta a változás hátterét Somogyi Péter, a Dunamelléki Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője.
„A Károli Egyetemen az egyházi jelenlét magától értetődő, de éppen ebből következően is sokkal inkább megerősítésre szorul, hiszen ott kellene leginkább mintát adni arra, hogy milyen módon lehet egyetemi missziót folytatni. Egyetemünk zsinati fenntartású, de mivel szoros együttműködésben vagyunk a Hittudományi Karral, ráadásul ősztől újra egy épületben leszünk, ezért mi is minden támogatást meg szeretnénk adni ehhez a szolgálathoz. Sokakra kiterjedő együttműködés ez, amely összefonódik a többi egyetemi misszió megújulásával is.”
Változatlan célok, új lehetőségek
A Károli Gáspár Református Egyetemen szolgáló lelkészek száma kettőről négyre növekedett, közülük jelenleg ketten, Figeczki Lili és Káposztás Gábor teljes állásban, Káposztásné Horváth Tünde és Bedekovics Péter pedig félállásban dolgoznak egyetemi lelkészként. Négyüket Figeczki Lili koordinálja és képviseli, de szinte mindegyikük foglalkozik az összes feladattípussal. Káposztásné Horváth Tünde helyzete annyiban speciális a többiekéhez képest, hogy ő egyetemi szolgálati idejének felében spirituálisként is jelen van a Hittudományi Karon, besegítve Bölcsföldi András spirituálisnak. A Károli Egyetemen folytatott misszióról és intézményi lelkészi szolgálatukról Figeczki Lilivel beszélgettünk.
„Isten szeretetét szeretnénk továbbadni az emberek felé, legyen ezek hallgatók vagy oktatók, felmutatva, hogy mekkora ajándék ez. Mivel korábban is erre törekedett az egyetemi lelkészség, ezért a missziós célok változatlanok. A megnövekedett létszámmal és az ezzel járó új feladatokkal azonban megváltoztak a lehetőségeink is. Így sokkal többet tudunk tenni a célok eléréséért” – mondta Lili. „Bizonyos szempontból nemcsak mennyiségi változás ez, hanem modellváltás is egyben. Emiatt fontos, hogy az újonnan kibővült erőforrásainkat célzottabban és hatékonyabban tudjuk felhasználni. Szeretnénk több emberhez eljutni, mint korábban, és folyamatosan jelen lenni az egyetem életében, mindennapjaiban.”
Megszólítandó célcsoportok
Mindezek érdekében több célcsoportot határoztak meg, és ezeknek a sajátosságait figyelembe véve szeretnék külön megszólítani mindegyiküket. Az első megszólítandó célcsoportot azok alkotják, akik már ténylegesen keresnek valamit, akikben kérdések vannak a hitélettel vagy az élet nagy kérdéseivel kapcsolatban. „Számukra kurzusokat hirdettünk meg, és különböző pódiumbeszélgetéseket is szeretnénk majd tartani, nemcsak olyan kiemelt alkalmakkor, mint például a Károli Közösségi Napok, hanem akár ezektől függetlenül is. A megszólításuk mellett dicsőítő estekre és kötetlenebb, lazább beszélgetős alkalmakra is elhívnánk őket, hogy többféle keretet biztosítsunk nekik az őket foglalkoztató kérdések kimondására, megvitatására.”
A második megszólítandó célcsoportba azokat sorolták, akik nem tudják, hogy keresnek, vagy nem tudják, hogy mit keresnek. „Elsősorban annak lehetőségét kell megteremtenünk számukra, hogy találkozzanak református lelkészekkel. Szeretnénk heti fogadóóra jelleggel jelen lenni minden karon egy adott idősávban, hogy találkozhassanak velünk és lehetőségük legyen felvenni velünk a kapcsolatot. Emellett a már korábban elkezdett missziói formákat is folytatjuk a megszólításuk érdekében, tehát lesznek továbbra is lelkigondozói beszélgetéseink, és ott leszünk a gólyatáborban is. Most ezekre is több kapacitásunk lesz.”
Szeretnék megszólítani azokat is, akik gyülekezetből érkeznek. „Ez a célcsoport eddig nem volt fókuszban, de fontos lenne, hogy ők se szoruljanak a háttérbe. Azt tervezzük, hogy megkeressük a lelkészeket, első körben az egyházkerületünkben, és az ő segítségükkel vesszük fel a kapcsolatot azokkal, akik a gyülekezetükből a Károlira jöttek. Főleg azoknál a hallgatóknál fontos, hogy ne maradjanak lelkipásztor nélkül, akik huzamosabb időre távolabb kerültek otthonról, és ritkán tudnak hazamenni. Nekem a személyes tapasztalatom az volt, hogy sok hallgató egyetemi évei alatt eltávolodott a gyülekezetétől, olykor a hitétől is, ezért fontos ott lennünk számukra, hogy ezen az időszakon valahogy átsegítsük őket. Akik az egyetem után is tartósan Budapesten maradnak, azoknak segítünk új gyülekezetet találni.”
Mindenhol kicsit másként jelen lenni
Mivel minden egyetemi karra más és más érdeklődésű hallgatók járnak, minden kar egyedi odafigyelést igényel. „Igyekszünk mindenhol kicsit másként jelen lenni, de van lehetőség arra is, hogy karokon átívelő közösségbe invitáljuk az érdeklődőket. Meghirdettünk például egy kurzust Károlis, de hogyan? – értelmiségiként a XXI. században névvel, amelyre többféle szakról jelentkezhettek a hallgatók. Ez jó lehetőség arra, hogy megismerjék egymást, de ezeken az órákon egyúttal mi is egyszerre tudjuk megszólítani őket. A Károli még most is igen családias hangulatú egyetem, és erre építeni is szeretnénk.”
Speciális helyzetben van a Hittudományi Kar, hiszen az ő lelki életükért elsősorban a spirituális felel, éppen ezért eddig nem mutatkozott igény arra, hogy az egyetemi lelkészség külön foglalkozzon a teológushallgatókkal is. Igaz, mostanáig kapacitás sem volt rá. „Nem zárkózunk el az együttműködéstől, de úgy látjuk, ott kevésbé van ránk szükség. Ugyanakkor fontos kapocs, hogy Tünde is spirituálisként szolgál közöttük, ezért rajta keresztül jelen vagyunk a teológián is. Én abban is látok fantáziát, hogy idővel gyakorlati lehetőséget biztosítsunk a teológushallgatóknak az egyetemi misszióban, ha lenne ez iránt érdeklődés.”
Együttműködésben
Bár elsősorban a hallgatókra fókuszálnak, mert az esetek többségében ők szorulnak rá leginkább az egyetemi lelkészekre, de az oktatók felé is nyitottak. Ennek egyik jeleként nemrég részt vettek egy oktatói imareggelin. „Megindító volt, milyen jól fogadták az oktatók, hogy megvendégeltük őket. Nagyon hálásak voltak, és annyira jól sikerült az alkalom, hogy azt mondták, ezt minden hónapban szeretnék megismételni. Így ez rendszeres havi alkalmunk lesz majd. Szeretnénk majd bibliaórákra, imaalkalmakra is meghívni őket.” Hozzátette: az oktatók mellett az egyetem minden munkatársa felé szeretnének nyitni, legyenek akár hivatali munkatársak, technikai dolgozók, vagy bárki más az intézményi körből.
Balla Péter, az egyetem lelkiéletéért felelős rektorhelyettese mindenben segíti őket, amiben szükséges, strukturális kérdésekben már fordultak is hozzá tanácsért. Ő induláskor arra biztatta az egyetemi lelkészeket, hogy legyenek kreatívak, ötleteljenek, emellett szabad kezet és támogatást biztosított nekik az elképzeléseik megvalósításához. Balla Péter mellett a Dunamelléki Református Egyházkerület vezetősége is imádságban hordozza a fiatal szolgálattevőket. „Természetesen rendszeresen egyeztetünk velük, havonta beszámolunk az eredményeinkről, elmeséljük, hogy mire jutottunk, hiszen kíváncsiak a munkánkra. Számunkra felszabadító érzés, hogy támogató hátteret biztosítanak a szolgálatunkhoz.”
Az 1RE Egyetemi Református Misszió Budapest szerdánként ifjúsági istentiszteleteket tart a Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsának épületében. A károlis lelkészek igyekeznek minél többeket elhívni ezekre az alkalmakra is. „A budapesti egyetemi református misszió lelkészeivel régóta ismerjük egymást, mindannyian nagyjából egy korosztály vagyunk, így jól tudunk együttműködni. Ezért nagyon hálás vagyok. Minden szerdán közös munkaebédet tartunk, utána egészen estig, az istentiszteletig együtt vagyunk, sokszor az előkészületekbe is besegítünk. Nemcsak a budapesti egyetemi lelkészekkel van kapcsolatunk, hanem más egyetemi missziókkal is az egész Kárpát-medencéből. Rendszeresen keressük egymást.”
Látható jelenlét
Az egyetemen beszélgetéseket kezdeményeznek, és segítenek annak, akin úgy látják, hogy rászorul – nagyjából így foglalható össze, hogyan szeretnének láthatóvá válni. „Az ilyesmi általában spontán jön, nem előre tervezhető. Tényleg csak a jelenlétet kell biztosítanunk, mert akkor alakulhatnak ki ilyen helyzetek, ha ott vagyunk.” Mindent persze nem szeretnének a véletlenre bízni. Egyrészt vannak oktatók, akikkel olyan viszonyban vannak, hogy bemehetnek az órájukra bemutatkozni, másrészt vannak hallgatók, akikkel már kiépült annyira a kapcsolat, hogy továbbadják az egyetemi lelkészség hírét másoknak. „Amikor ezek a hallgatók beszélgetnek egymással, rólunk is beszélgetnek.”
Mikor arról kérdeztük Lilit, készülnek-e valamilyen nagyobb missziós projekttel, azt felelte, nem ilyesmire van szükség, hanem arra, hogy valóban jelen legyenek a Károlin. „Kiemelkedő tettek helyett nap mint nap arról a szeretetről kell tanúbizonyságot tennünk, amelyet Istentől kaptunk, mert ettől leszünk hitelesek a hallgatók szemében. Ott kell lennünk közöttük, láthatóvá és megszólíthatóvá kell válnunk. Persze, szervezünk különféle alkalmakat, de ezek önmagukban nem kirívóak. Egy gyülekezeti közösségben szintén vannak hétközi és különleges alkalmak is, de ezeknek túl kell mutatniuk önmagukon. A mi feladatunk is ez, és ebben új távlatokat nyit meg, hogy már négyen végezhetjük a szolgálatot.”
Barna Bálint
Képek: Figeczki Péter, Füle Tamás, 1RE