„Az ifjúság: látások. A nem ifjúság: álmok. A generációs válság lényege szerint valóban ez: a terméketlen és hiábavaló álmodozás abszolút és pozitív tagadása látások formájában. A látások mindenáron programmá szeretnének válni, a generációs tudat elevenné vált. A mai ifjúság lelki arcán a látások generációs tudata a legmarkánsabb vonás." Karácsony Sándor
Zsákbamacska?
A canterbury-i érsek ősszel nyugdíjba vonul. Az utód kiválasztásának folyamata hónapokkal ezelőtt megkezdődött. S bár a jelöltek versengése nem mentes a túlkapásoktól (az egyik jelölt mellett a The Times napilap is síkra szállt), az biztosan nem mondható el, hogy a jelöltek céljai, tervei, programja ismeretlen maradna, a választás zsákbamacska lenne.
Az anglikán hívek egyházi lapokban és különféle fórumokon ismerkedhetnek a jelöltek nézeteivel:
Hogyan határozná meg Rochester püspöke a más vallásokkal való kapcsolatot és mit tenne az üldözött keresztyén kisebbségekért?
Hogyan vélekedik London püspöke a nők egyházi szolgálatáról?
Változtatna-e a wales-i érsek az uralkodó jogviszonyán, aki az anglikán egyház feje?
Miként képzeli el Liverpool püspöke az egyház társadalmi szerepvállalását, misszióját?
Nincs olyan kérdés, melyről a jelöltek véleménye ne válna közismertté. Ez azért is meglepő, mert a canterbury-i érseket nem a gyülekezetek jelölik, hanem egy bizottság, melyben az egyháznak, lévén "államegyház", viszonylag kicsi a képviselete.
Az oxfordi St. Andrew's gyülekezet, melyhez angliai tartózkodásom ideje alatt tartoztam, lelkészi állása tavaly márciusban megürült. Az állást meghirdették. Sokan pályáztak, ám a gyülekezet csak majd egy év múlva találta meg az alkalmas embert, mert a jelöltek egyikét sem találták megfelelőnek az állásra. Akire a választás végül esett, azzal a gyülekezet meg volt elégedve; nem zsákbamacskát vettek.
Nemsokára püspökválasztás lesz a Református Egyházban. Az utódlási folyamat megkezdődött. Valószínűleg. Azért valószínűleg, mert erről csak szóbeszéd útján lehet értesülni. És ez is korlátozódik a jelölt személyére. A szabad püspökválasztások kezdete óta, azaz idestova 12 esztendeje, egyházunk hívei csak a jelöltek személyéről tájékozódnak, programjukról nem. A választás inkább zsákbamacska, mint választás. Ez azért is furcsa, mert nálunk teljes mértékben a gyülekezetek választanak. Pedig a józan ész azt súgná, hogy a gyülekezeteknek és presbitériumoknak jól megfontolt érdekük, hogy ismerjék a jelöltek szándékait, ne csak életrajzi adatait. Különben mi alapján választanak?
Közegyházi és gyülekezeti tisztségek megüresednek. Mi alapján választják az utódot?
Lelkészválasztáskor a gyülekezetnek éppúgy érdeke tudni, kit kap, mint a jelöltnek, hova kerül. Kívánatosnak látszik, hogy a jelöltek valamilyen formában (pl. "programbeszédben") ismertessék terveiket. Így a gyülekezet is, a jelölt is jól jár, hisz nem zsákbamacskát vettek. S ez megelőzhet viszályokat és elmérgesedett lelkész-gyülekezet kapcsolatot.
Hogy a "választási kampány" ill. "programbeszéd" milyen keretet, nevet kapjon, lehet vita tárgya, de az aligha, hogy valamilyen formában szükség van rájuk. Szükség van arra, hogy a gyülekezetek és hívek megismerjék a jelöltek nézeteit, milyen terveik vannak, mit változtatnának, mit tartanak fontosnak és az egyház- és gyülekezetvezetés feladatának, hogyan képzelik a saját és egyházuk/gyülekezetük közéleti szerepét, társadalomhoz való viszonyát, misszióját. Ebben bármilyen lépés előrelépés.