Egyik tanítványom profilképeként láttam meg először Edwad Nortont horogkereszttel
a mellén pózolni. Rettenetesen kiakadtam, mire a lányom rám szólt: mielőtt háborogsz, nézd meg a filmet! Megnéztem. És nem háborogtam többé.

Ma már nem értem, hogyan nem vettem észre Derek, a tetovált fiú tekintetében
a megbánást és a szenvedést. A fájdalmat, hogy immár élete végéig saját bőrén viseli kirekesztettsége jelét. A gyilkos indulatét, amely a meg nem gondolt gondolatból fakad.

Amerikai história X – újraértelmezett amerikai történelem. Egy nap, de valójában
egy család sorstragédiájának története. A film jelenidejében Dany szemszögéből látjuk azt a napot, amikor bátyját, Dereket kiengedik a börtönből. Dany rajongásig imádja, szinte isteníti a bátyját, aki a kisvárosi skinhead bandának volt a vezéregyénisége. Éppen ezért nem meglepő, hogy a fiú iskolai dolgozattémájaként Hitler Mein Kampf-ját választja. Erre kicsapatás lehetne a válasz, de az iskola igazgatója, aki Dereknek is tanára, majd mentora lett (és aki nem mellesleg néger), meg akar küzdeni Danyért. Tudja, hogy ha a srác utcára kerül, hamarosan börtönben végzi. Ezért azt az egyezséget köti Danyvel, hogy ezentúl mindennap vele lesz egy órája. Amolyan aktuális amerikai történelemóra, amelynek neve: Amerikai história X. Első írásos feladata a fiúnak pedig az, hogy a bátyjáról írjon egy tanulmányt. Elemezze végig, mi jutatta Dereket odáig, hogy börtönbe került.

A történet másik szálán Dany visszaemlékezéseit és Derek történeteit láthatjuk fekete-fehér flashback-ekben, amelyek során kirajzolódik előttünk Derek személyiségfejlődése, aki briliáns eszét, kiváló szónoki képességeit, fizikai erejét arra használta fel, hogy megértesse a fiatalokkal: a gyűlölet, a harc, és az agresszió az egyetlen eszköz, amellyel megvédhetik magukat, családjukat, városukat a bevándorló színesek térhódítása elől. Derek nem csak beszélt és uszított, maga is hívő neonáci lett, szobáját Hitler méretes fotója díszítette, szíve fölé tenyérnyi horogkeresztet tetováltatott. A fasiszta téveszmék úgy elborították az agyát,
hogy hidegvérrel, kiszámított kegyetlenséggel ölt meg két néger fiút. Két srácot, akivel nemrégiben együtt kosaraztak a pályán, és akik a bandarivalizáció során el akarták kötni az autóját.

A kyrie eleison dallamára megkomponált fekete-fehér képsorok hihetetlenül erősek. Az esemény brutalitását nem a vértócsák nagysága jelzi, hanem a szuperplánban fényképezett arcokon megjelenő érzelmek és indulatok: Dany szívbe markoló rettenete, amikor látja gyilkossá válni a bátyját, a néger fiú halálfélelme, az anya összeroppanása. De ők valójában mellékszereplők. A jelenet katarzisát Edward Norton Oscar-díjra jelölt alakítása adja. Arcán, játékán tökéletesen nyomon követhető, hogyan önti el az agyát a gyilkos gondolat, milyen hidegvérrel végez áldozataival. És tökéletesen látszik az is, hogy ez a fiú most megdicsőült saját maga és skinhead társai előtt. Hogy nyoma nincs benne a bűnbánatnak, hanem éppen ellenkezőleg: helyesnek és követésre méltónak érzi tettét. Megbilincseléskor tudja, hogy akár halálra is ítélhetik, öccsének küldött pillantása mégis büszkeséggel és önelégültséggel van tele. Az üzeni, amit Derek többször is hangoztat a filmben: „Mindenki csak dumál, de tenni nem tesz semmit.”  Derek számára a Tett, így, nagybetűvel, azon az éjszakán elvégeztetett. És ezzel öccse számára is kijelölte az utat, megadta a követendő példát, hogy hasonló „hőssé”, saját értelmezésében egyfajta szabadságharcossá váljon. Hogy rálépjen a gyűlölet útjára.

A börtönévek azonban átgyúrták a fiút. Saját véres börtöntapasztalatai bebizonyították neki, hogy csúnyán kihasználták, hogy bábuja lett egy olyan eszmének, amellyel korlátolt emberek saját mocskos ügyleteiket takargatják. Hogy senki nem hisz semmiben, és hogy a megváltónak vélt fasiszta ideológia nem más, mint gőz és gáz, az emberi elme gyilkos kipárolgása.

De ahhoz, hogy gyűlölettől átitatott gondolatai megtisztuljanak, hosszú utat kell megtennie volt tanára, a gimnázium igazgatójának segítségével, aki elvállalja és már a börtönben megkezdi Derek átnevelését. A fiú legelőször is rádöbben saját bűnére, arra a bűnre, amit saját maga és családja ellen követett el. A bűn eredetét azonban Dany érti meg, miközben a beadandó leckén dolgozik. A gyűlölet magját az apja vetette el, egy apró (akkor talán még jogosnak is tartható) gondolattal. Ez a gondolatcsíra azután kikelt, és annyira elburjánzott, hogy megfojtotta maga körül az életet.  Derek a börtönben keserűen ízleli nap mint nap a bűn gyümölcseit, de tanára segítségével egyre inkább kitisztul a feje, s mire szabadlábra kerül, mindent hajlandó megtenni, hogy megmentse öccsét és családját.

Ekkor azonban már késő: a bűn következménye a halál. Az ártatlan áldozat halála.
És csak az az egy dolog adhat vigaszt az összeroppanó Dereknek és a nézőnek is, hogy Dany tiszta szívvel halt meg. Mert megértette, hogy az élet túl rövid ahhoz, hogy egymást gyűlöljük.