Rendészeti hivatás a keresztény értékek tükrében címmel kerekasztal-beszélgetést tartottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán március 7-én. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy hit és lélek nélkül nem lehet a rendőri hivatást folytatni, azonban eltérő álláspontok alakultak ki arról, hogy kimutatható-e a rendőr hite a szolgálatban.

Az egyenruha kötelez
Az egyházak képviselői, Bíró László katolikus tábori püspök, valamint Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök azt hangsúlyozták a beszélgetésen, hogy nincs olyan államforma, ami nélkülözhetné a belső rend fenntartását. A rend védelmében Isten törvényeket alkotott, de az ember gyakran azt keresi, hogy hol tudja kijátszani a szabályokat - fogalmazott a protestáns tábori püspök. Jákob János úgy vélte, nagyon nehéz jó rendőrséget működtetni a feszültségekkel teli közegben, ahol a társadalom nem áll a hatóság mellé, sőt egyes esetekben „leköpik a rendőrt." Az egyenruha kötelez - folytatta a püspök -, meg kell tartani a belső emberi tartást, miközben azt is látni kell a bűnelkövetőben, hogy ő szintén Isten teremtménye.

A konferencia néhány résztvevőjét kértük, hogy osszák meg véleményüket a témában a Parókia portál olvasóival.

Távol áll?
Rendőrség és keresztyénség látszólag egymástól távol álló fogalmak - vetettük fel Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, tanszékvezető egyetemi tanárnak. A közszolgálati egyetem dékánja szerint azonban egyáltalán nem olyan távoliak, mint ahogyan elsőre gondolnánk.
- Szakmai szempontból a rendőrök és rendészeti szakemberek munkáját előírások, törvények szabják meg, ez valóban strukturált és szabályozott. Abban azonban, hogy egy rendőr hogyan kezeli a megpróbáltatásokat, a stresszt, nagyon sokat számít, hogy hívő-e. A gyakorlati, mindennapi munkában azonban nem szabad, hogy látszódjék a hite - vélte a dékán.

Nem kérdőjelezheti meg
A hit belül van, ezért a külsőségekben nem szabad látszania a szolgálat közben - fogalmazott a dandártábornok, aki szerint a rendőrök is végezhetik úgy a munkájukat, hogy nem szegik meg a tízparancsolatot.
- Előfordul, hogy a rendőr testi kényszert alkalmaz, amikor ellátja szolgálati feladatát. Az erőszak azonban csak jogszerűen és indokolt esetben használható. A rendőr nem kérdőjelezheti meg az erő igénybevételét, mert ha megköveteli a szituáció, akkor alkalmaznia kell. Szándékosan kisarkítva fogalmazok, amikor azt mondom: intézkedés közben nem mormolhatja magában a tízparancsolatot, nehogy szembemenjen valamelyik pontjával. Egyetlen kollégámtól sem kérdeztem meg, hogy hívő-e vagy sem, azonban a felkészültséget, tisztességet, emberséget mindenkitől elvárom. A rendőrben lévő belső hitvilágnak külön kell válnia a szolgálati feladat ellátásától, mert a szolgálat teljesítése közben nem mérlegelhet. Az utcán a másodperc töredéke alatt kell olyan döntéseket hozni, amelyek más ember életét, testi épségét, szabadságát befolyásolhatják. Ott a szolgálati szabályzatnak kell érvényesülni, de hangsúlyozom, hogy az emberség mellett.

A kérdés, miszerint a belső etikai norma vagy a parancs az erősebb, nyitva maradt.

Szolgálunk és védünk
A rómaiakhoz szóló levelében Pál apostol arról ír, hogy nem véletlenül viseli a világi felsőbbség a kardot. Ha nincs oka rá az embernek, nem kell félni tőle, mert értünk hordja a fegyvert - magyarázta Juhász András Szeged-Kálvin téri református lelkipásztor, a konferencia egyik résztvevője. A csongrádi egyházmegye lelkészi főjegyzője szerint fontos, hogy a bűnmegelőző szervek részt vegyenek a társadalom tanításában és rendszabályozásában.
- Az egyház és a rendőrség is a bűn ellen harcol, csak mindannyian más eszközökkel. A rendőrség jelmondata: szolgálunk és védünk. Ez akár keresztyén jelmondat is lehetne, hiszen szolgáljuk Istent, a hazánkat, egyházunkat, és védünk a bűn rontásától.

Erőszakkal jár
A munkánkkal alkalmanként együtt jár az erőszak - erősítette meg Tihanyi Miklós őrnagy, a rendészettudományi kar közbiztonsági tanszékének oktatója. Hozzátette: az erőszak alkalmazásának módja nem mindegy. Fontos, hogy az erő, ne öncélú legyen, hanem azt a társadalmi rendet szolgálja, aminek a fenntartása a rendőrre bízatott. Ha ennek a célnak rendeli alá az erőt a rendőr, akkor meggyőződése szerint Isten előtt sem lesz bűn, amit tesz.

Imaszoba mindenkinek
Az egyetem két oktatója, Tihanyi Miklós és Budaházi Árpád volt a kezdeményezője az ökumenikus imaszoba létrehozásának az intézményben.
- A kollégám katolikus, én református vagyok, és közösen kezdtünk azon gondolkodni, hogy a hallgatóink szakmai előmenetelén túl mit adhatnánk nekik. Arra jutottunk, hogy az biztosan nem hiábavaló, ha a hitünkből fakadó értékeket is próbáljuk közvetíteni. Az aprócska, meghitt imaszoba alkalmas arra, hogy a hallgatók, az oktatók, és a vendégek elcsendesedjenek, és ki-ki a vallásának megfelelő lelki gyakorlatot végezze. Az ember nem veri a mellét, hogy keresztyén, de ha a hallgatók azt érzik, hogy szeretettel fordulnak feléjük, akkor valamit sikerült az isteni szeretetből megmutatni. Amikor a rendőr emberségesen intézkedik, megmutat valamit abból a lelkületből, amit Istentől kapott.

Az új, ökumenikus imaszobát Jákob János és Bíró László püspök áldotta meg. 

A Rendőr és keresztény? Rendészeti hivatás a keresztény értékek tükrében” című kerekasztal-beszélgetésen felvezető előadást tartott a rendezvény két szervezője, dr. Tihanyi Miklós rendőr őrnagy, a Közbiztonsági Tanszék tanársegédje és dr. Budaházi Árpád rendőr százados, a Büntetőeljárásjogi Tanszék adjunktusa. A kerekasztal-beszélgetéshez hozzászólt - többek között - Bíró László katolikus tábori püspök, Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök, dr. Gömbös Sándor rendőr ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Hivatalának hivatalvezetője, valamint prof. dr. Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára.

Fekete Zsuzsa