Tony Blair és Herczegh Anita is
Angliából indult el a kezdeményezés, ami Valentin-nap környékén minden évben egy hétig a házasság fontosságára irányítja az emberek figyelmét. Magyarországon a programot a Magyar Evangéliumi Szövetség (Aliansz) és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa honosította meg hat évvel ezelőtt. A Házasság hetéhez itthon és külföldön egyaránt számos közéleti személyiség csatlakozott, kifejezve elköteleződését a házasság, a család ügye mellett. A programot támogatta például Tony Blair korábbi brit miniszterelnök, Ian Duncan canterburyi érsek, Mary McAleese, Írország köztársasági elnöke. 2013-ban és 2014-ben is Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége a magyarországi eseménysorozat központi programjainak fővédnöke. A programot, amelynek idei mottója „Aki keres, azt megtalálják” február 9. és 16. között tartják. A Házasság hete 2014. arcai Keresztes Ilona, a Kossuth Rádió szerkesztő-műsorvezetője és Mohay Tamás néprajzkutató, az ELTE BTK Néprajzi Intézetének vezetője.

Az alábbiakban néhány gondolatot idézünk a korábbi Házasság hete programsorozatok házaspárjaitól, illetve a témával foglalkozó néhány írásunkból. Ha kíváncsiak a Parókia portálon olvasható teljes interjúkra, az idézetek alatti linkre kattintva elolvashatják. 2012-ben Bárdos Júlia művészettörténész és Lackfi János költő, tavaly pedig Várnagy Andrea és Farkas Zsolt zongoraművész házaspár voltak a Házasság hete arcai.

A házasság állandó kommunikáció
Tudnom kell, hogy a társam a másik felem, mindenben elfogadom őt, és megosztom vele az örömöt és bánatot egyaránt. A házasság állandó kommunikációt jelent. Mi húsz év után elmondhatjuk, hogy egymás legjobb barátai és bizalmasai vagyunk. Azt is tudjuk, hogyha a másik hibázik, vagy rossz döntést hoz, akkor megbocsájtást kap. Előfordul persze, hogy harag van a szívünkben a másik iránt. A konfliktus dörzsöl minket, akár a smirgli, és valljuk be, hogy ez nem esik jól, azonban a probléma formál is rajtunk. A gondokat megélhetjük úgy is, hogy közben felismerjük, miért kaptuk ezt, és hogyan válhatunk általa még jobbá. Zsolttal mi átbeszéljük a dolgokat, nálunk nincs napokig tartó mély és metsző csönd. Ki sem bírnám, öt perc alatt ki szeretném beszélni, és meg akarom oldani a dolgokat, majd gyorsan elfelejteni az egészet. (Várnagy Andrea zongoraművész)

A legfontosabb
Amikor azt firtatom, hogy milyen a jó feleség, Zsolt egy pillanatig sem gondolkodik, és azt feleli: olyan a jó feleség, mint a feleségem!
– Mellettem áll és tudom, hogy egy irányba húzzuk a szekeret, támogat abban, amit csinálok, segít, ha sokasodnak a dolgaim. Tudom, hogy mindig ott van a háttérben, ellátja mindazt, ami hozzátartozik a családi élethez. – Vagyis az a legfontosabb, hogy támogasson? – kérdezem talán kissé szemtelenül, de Zsolt határozottan cáfol: – Nem! Az a legfontosabb, hogy szeressen! (Farkas Zsolt zongoraművész)

Összhang - beszélgetés Várnagy Andreával és Farkas Zsolttal.

Kötéltánc
„Ha megtaláltad az igazit, nem lehet elég korán, ha nem találtad meg, akkor nem lehet elég későn házasodni. Ő (Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerző) csodálatos házasságban élt, és tizenegy gyermeket neveltek fel nagymamámmal. Én tizennyolc évesen érettségi után feleségül mentem az alig húszéves, másodéves egyetemi hallgató Janihoz. Édesapám azt mondta az esküvőnkön, hogy a házasság olyan, mint egy kötéltánc, folyamatosan egy szakadék fölött kell egyensúlyoznunk, de mindig kapunk segítséget, és ha összekapaszkodunk, akkor minden sikerülhet. Ez nem az életkoron múlik. Semmi értelme nem lett volna várni. Ha igazán szeretjük egymást, a boldogságnak és a tartós kapcsolatnak a kulcsa, ha vállaljuk a teljes elköteleződést és teljes érzelmi biztonságot adunk a másiknak.” (Bárdos Júlia művészettörténész)

Érzelmi biztonság
„Minden nőben van valami gyönyörű, és nem sütöm le a szemem, ha szóba állok egy hölggyel vagy Juli szóba áll egy férfival. Mi élvezzük az emberek jelenlétét. A család nem csak egy befelé záró minta, hanem kifelé is. Nálunk elég sokan jönnek-mennek, barátok. Nem a szexualitás az egyetlen kapcsolat, ami egy másik emberhez köthet, hanem nagyon mély, bensőséges, baráti kapcsolatban lehet élni nőkkel, férfiakkal. Tanítok az egyetemen, ahová gyönyörű diáklányok járnak, de ezzel visszaélni egy másik dolog. A házasságban olyan mélységig juthat az ember a saját és a másik lelkében, ami mindenféle, állandóan változó intenzitású kapcsolatban nem biztos, hogy elérhető(…) Mindig kettőn áll a vásár. A másik hibája nem jogosít fel arra, hogy bosszút álljak: ha ránézett a szomszédra, én ránézek a szomszédasszonyra. Köztünk olyan fajta érzelmi biztonság van, hogy tudom, mire megyek haza: arra, hogy valaki hűséges hozzám. A bizalom és a teljes, végleges egymásra hagyatkozás kizárja, hogy azzal zaklassam a másikat, hogy ki és hányszor nézett rá. Természetesen az érzéseket nem zárja ki. Az érzéseink egyrészt fellobbannak maguktól, másrészt nem is kriminalizálhatók.” (Lackfi János költő)

Kalandtúra egy életen át - interjú Lackfi Jánossal és feleségével, Bárdos Júliával.

Házas emberre rá se nézz!
Egy szerelmi háromszögben mindenkinek megvan a maga felelőssége. Valaha a lányokat azzal a bölcs útravalóval engedték útra az anyák, hogy „házas emberre rá se nézz!"
– Ez az egyik legbölcsebb dolog, ha valaki nem akarja az életében a bonyodalmak tömkelegét. Az emberek jó részének fogalma sincs arról, hogy a válás fájdalmak, sérelmek, haragok, bűntudatok tömegét hozza magával. Az úgynevezett mozaikcsaládokban élőktől sokat hallom, hogy rossz döntés volt a válás. Te gyereked, én gyerekem, mi gyerekünk, nem egyszerű téma. A gyerekeknek nehéz elfogadni az új szülőt, ráadásul az exek folyamatosan „ellenhangolják" a gyerekeket, akik érzelmileg két-háromfelé szakadnak, megtanulnak színlelni, és azt, hogy kinél mit lehet mondani: hiszen az anyának fáj, ha apánál jól érzi magát, és akkor inkább nem mutatja, vagy hazudik, hogy ne okozzon bánatot a szülőjének. (Komlósi Piroska pszichológus)

Házas emberre rá se nézz? - interjú Altay Daniellával és férjével Csókay András idegsebésszel, valamint Komlósi Piroska pszichológus, párterapeutával.

A biztos pont
A házasságra készülődésben az egyháznak sokkal nagyobb lehetősége van, mint bármely más szervezetnek a világon, ugyanis a legtöbb pár még ma is akar magának egyházi szertartást az esküvőjén – mondta Mihalec Gábor teológus, családterapeuta, a Gyűrűkúra című könyv szerzője a Parókia portálnak korábban adott interjújában. 
– Mi, lelkipásztorok olyan fontos ponton kerülhetünk közel a párokhoz, ahova nincs belépési jogosultsága sem a pszichológusnak, sem a nőgyógyásznak, sem a tanárnak, sem bárki másnak. Ha ügyesen meg tudjuk ragadni ezt az alkalmat, akkor valamit elültethetünk a pár szemléletében. Akkor a felkészítési folyamat nemcsak a szertartásról fog szólni, nemcsak az egyházi elvárásokról vagy az egyháztagság gyakorlásának feltételeiről, hanem egészen konkrétan kapcsolatdinamikai kérdésekről. Az a tapasztalatom, hogy ha ezt jól végzi el egy lelkipásztor, akkor ő mindig biztos pont lesz, akihez vissza fognak térni a párok. Megfigyelhető, ha valakinek jó házassági felkészítése volt, akkor az első adandó házassági válságban is visszamegy ahhoz a személyhez, aki őt felkészítette. Természetesen ez az egyháznak is jó, mert ez által fontos befolyása van a társadalomra az egyes párokon keresztül, másrészt a pároknak is jó, mert mindig lesz valaki, akire számíthatnak.

Gyűrűkúra - beszélgetés Mihalec Gábor teológus, családterapeutával.

Szerkesztette: Fekete Zsuzsa

A Házasság hete országos központi programjairól itt olvashat bővebben.