Az átmenet lelkésze

A számos építkezésről, renoválásról, új épületek emeléséről, a pécsi református kollégium kiépüléséről, a hirdi imaház, valamint a pellérdi templom megépüléséről beszélt elsőként Peterdi Dániel református lelkipásztor az elmúlt negyed évszázadra emlékezve a Parókia portál mikrofonja előtt.

Peterdi Dánielt és feleségét, Peterdiné Molnár Juditot köszöntötte a gyülekezet a közelmúltban abból az alkalomból, hogy a lelkipásztorok 25 éve szolgálnak Baranya legnagyobb gyülekezetében, Pécs-Belvárosban.

Cserélődtek
Peterdi Dániel úgy fogalmazott, hogy gyülekezetük erős bethánista közösség volt a két háború között. „Elődöm, Nyáry Pál a Bethánia Szövetség elnöke volt, ez hosszú ideig meghatározta a gyülekezet gondolkodását. Az idősebbeknek és a friss nyugdíjasoknak most is nagyon erős az egyházi kötődése a gyülekezetben. Az elmúlt 25 évben azonban folyamatosan cserélődtek az emberek, hiszen ez idő alatt ezerötszáz gyülekezeti tagunkat eltemettük. Ez nagyjából annyi, mint a választójoggal rendelkező tagjaink száma. A fiatalokat csupán néhány évre „kapjuk meg”, aztán kirepülnek. Alázatra késztet minket, hogy nem velünk kezdődik, és nem velünk végződik az egyház” – tette hozzá.

Új hajtás
A lelkipásztor szólt arról is, hogy nagyon jó tapasztalat a felnőtt konfirmáció beindulása. „Ez új hajtás, és sokkal nagyobb százalékban maradnak meg a gyülekezetben a felnőtt konfirmandusok, mint a fiatalok. A feleségem beosztott lelkésze a gyülekezetnek, ő főként a hitoktatásból, a gyermekmunkából és a női munkából veszi ki a részét, valamint havonta tart családi istentiszteletet.”

Átmeneti lelkész
„Szívesen láttam el a feladataimat az elmúlt 25 évben Pécsett, de magamat mindig átmeneti lelkésznek gondoltam. Ez abból is adódik, hogy átmeneti korban voltam lelkész, átéltem a rendszerváltozást és az egyház belső megújulásának kezdetét. Úgy érzem, hogy amit kitűztem magam elé, azt elvégeztem. Miután sok tisztséget betöltöttem, el is fáradtam, így lassan leteszem a szolgálatot. Lelkészként tudom, hogy nem véglegesen kaptam megbízást egy közösség élén, hanem csak egy időre" –  fogalmazott a lelkipásztor.

Fekete Zsuzsa

Az alábbiakban Szabó Szabolcs, a gyülekezet gondnoka beszámolóját olvashatják a köszöntésről.

Örömteli pillanatoknak lehettünk tanúi, amikor kerületünk főjegyzőjét, esperes-lelkészét, Peterdi Dánielt és feleségét, Peterdiné Molnár Judit lelkipásztor asszonyt köszöntötte a gyülekezet és a presbitérium abból az alkalomból, hogy 25 esztendőt töltöttek el hűséges szolgálattal Pécs-Belvárosban.

Az ünnepi perceket a 119. zsoltár énekelt 24. verse nyitotta meg („Gyönyörködöm a te törvényedben,…”), majd következett az erre a vasárnapra – Perhács Eszter, kerámiaművész által – elkészített „életfa” bemutatása. A szép alkotás egyszerre szimbolizálta a kehely ábrázolta élet vizét és a lelkészcsalád tagjait, a gyermekektől a felnőttekig.

A megtelt templomban az úrasztala egyik oldalán a presbiterek álló két sora kifejezte a tiszteletet és a köszönetet éppúgy, mint a jubileumi vers, amelynek legfontosabb üzenete talán ez volt: „…a hála ma is körülölel Benneteket, / néha a templomajtóban, egy-egy elrebegett / szavunkban, biztató pillantásunkban, / legördülő könnycseppünkben, /kézszorításunkban. / Mert gyülekezetté csak / Veletek együtt lehetünk….”

A 134. zsoltár mindhárom versét elénekelve Bana Gáborné zárta a megemlékezést – köszöntést mondva egy gyönyörű régi magyar áldással.