Bíró Lajos szobrászművész alkotását Bogárdi Szabó István püspök, valamint Rogán Antal és Fülöp István országgyűlési képviselő leplezte le. 

Kitartásra és összefogásra buzdított

Török Pál református püspököt a pesti gyülekezet „újra-alapító” lelkészeként tartják számon; 1851-től a pesti egyházmegye esperese, majd kilenc évvel később a Dunamelléki Református Egyházkerület szuperintendense volt. „1848 megadta a protestánsoknak a teljes egyenjogúságot, és azt a lehetőséget, hogy rendezzék belső szervezeti, egyházjogi helyzetüket (1849-re tervezték a zsinatot.) Az elért eredmények és a jövendő tervek azonban hamarosan veszélybe kerültek, és Töröknek mint a főváros református lelkészének helyt kellett állnia a többször gazdát cserélő városban. A legveszélyesebb időszakokban családját vidéki parókiákon helyezte el; ő maga prédikációiban kitartásra és összefogásra buzdította hallgatóit” - olvasható a Reformátusok Budapesten című kötetben. Török Pál szívügye volt az egyház belső megújítása, valamint az oktatás korszerűsítése és színvonalának emelése. Többéves előkészítés után 1855 októberében nyitotta meg kapuit a pesti protestáns teológia, négy évvel később pedig gimnáziumát is elindította a pesti eklézsia.

„Török Pál pesti papságának második, 1860-től 1883-ig tartó korszaka egybeesett Buda és Pest egyesítésével, s a főváros nagyvárossá fejlődésével. … Török Pál pesti lelkészégének kezdetén az első hivatalos névjegyzék 1841-ből 462 egyháztagot tartott számon, míg 1883-ban, halálának évében már 22 ezer református egyháztag élt Budapesten. A megváltozott viszonyok, a főváros dinamikus fejlődése új feladatok elé állította a pesti református egyházat. A pesti gyülekezet „újra-alapító lelkésze”, Török Pál által megépített alapokon az utódok új szemlélettel folytatták tovább a munkát.

Szatmár és a reformátusság

A kálvinisták térhódításában nagy szerepet vállalt Budapesten Török Pál püspök - hangsúlyozta ünnepi beszédében Bácskai János, Ferencváros polgármestere. Fülöp István, az emléktábla-avatást kezdeményező Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület elnöke pedig arról szólt, hogy mit jelent számukra Szatmár és a reformátusság.

Ez volt az életműve

Aligha akad Európában még egy olyan ország, ahol a protestantizmus olyan erővel fonódott volna egybe egy nemzet sorsával, mint Magyarországon - fogalmazott megemlékezésében Rogán Antal. A fideszes országgyűlési képviselő emlékeztetett, hogy "magyarságunk megmaradását köszönhetjük a reformációnak, a reformátusoknak”.  
- Török Pál hittel és becsülettel tette a dolgát, hogy a magyar reformáció szellemét megújítsa, a 19. század elején meggyengült pesti református egyházat megmentse és megerősítse. Ez volt az életműve - tette hozzá.

Sokféleképpen építeni

Hálásak vagyunk a Jóistennek, őseinknek - különösen szépapámnak, Török Pálnak -, hogy mennyi jót kaptunk generációkon keresztül a családunktól. Ma már értem, hogy Török Pál miért szerette sokféleképpen építeni a Ferencvárost, az eklézsiát, a teológiát - fogalmazott Fürjes Balázs kormánybiztos, Török Pál leszármazottja.

A fővárosért, a reformátusságért és a hazáért

A Dunamelléki Református Egyházkerület nevében Bogárdi Szabó István püspök köszönte meg a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület kezdeményezését és felajánlását, hogy emléktáblával is felhívják a budapesti járókelők figyelmét Török Pál református püspökre a Ráday utca szomszédságában. 
- Török Pál alsóváradi születésű, Budapestre származott egyházi férfiú sokat tett a fővárosért, a reformátusságért és a magyar hazáért. Hálásan köszönjük a felajánlást.

Az ünnepség zárásaként a megemlékezés résztvevői helyzetek el koszorúkat Török Pál emléktáblájánál.

Fekete Zsuzsa
Fotó: Kalocsai Richárd