A Baár-Madas Református Gimnázium újraindulása óta nagy hangsúlyt fektet az anyanyelv ápolására, valamint a magyar nyelv és irodalom magas színvonalú oktatására. Az elmúlt huszonkét évben nyelvtanból és irodalomból több mint negyven középiskolás került be a legjobb harminc versenyző közé az OKTV-n. Idén két végzős diák végzett előkelő helyen, Bruckner Hanga a 9., Muka Krisztina pedig a 3. legjobb eredményt érte el országszerte. Mindketten emelt szintű érettségit tettek magyarból, és mint mondták, a Károli egyetem pszichológia szakán szeretnének továbbtanulni.

A magas szintű tárgyi felkészültség persze nem minden, rutin is szükséges a jó teljesítményhez. Gergely Magdolna, a lányok felkészítő tanára elmondta, a felkészülés nem most kezdődött, fokozatos, lassú építkezésről van szó: a diákok nyelvi kommunikációs tagozatos osztályba járnak, emelt óraszámban tanulnak magyart és számos szaktárgyi versenyen megmérettek már, szép eredménnyel.

A lányok magyartanára szerint az OKTV első fordulójának szintfelmérője az emelt szintű érettségihez szükséges tárgyi reflexiós képességnél is komplexebb tudást igényel. „Mindegyik ismeretanyagot előhozza és ötvözi a feladatlap, de azért különösen nehéz, mert a versenyzőknek egyszerre kell mozgatniuk azokat a tudáselemeket, amelyek külön-külön megvannak a fejükben. Egészben kell látniuk a magyar nyelv és stilisztika valamennyi részterületét, és ez sajátos felkészülést igényel."

A diákoknak át kellett nézniük az elmúlt évek tananyagát, és megoldottak számos típusfeladatot is. „Az egyéni gyakorlás mellett hetente egyszer összeültünk, részletesen megbeszéltük a felvetődő kérdéseket, és próbáltunk ráállni arra a kérdéstípusra, amit ezek a feladatsorok kínálnak. Miután a lányok túljutottak az első fordulón, a verseny nehezebb szakasza következett: a dolgozat megírása."

Magyartanáruk diplomamunkához hasonlította a pályaműveket. „Harmincoldalas dolgozatokról van szó, amelyek jegyzetapparátusa kitűnő kell hogy legyen, és az írásmű felépítését, szóhasználatát, témára tartását is ugyanaz kell hogy jellemezze, ami, mondjuk, egy szakdolgozatét is."

Idén három témakörből választhattak a versenyzők: bemutathatták a magyar zsoltárfordítások nyelvtörténeti-stilisztikai változásait, vizsgálhatták az intertextualitást 20-21. századi magyar zenekarok és előadók dalszövegeiben vagy feldolgozhatták az első világháború közkatonai nyelvi jellemzőit frontnaplók, frontszolgálati hírek és küldemények, tábori és családi levelezések alapján.

A református gimnazisták a zsoltárfordításokat választották.
„Szabadon döntöttek a lányok, ők képzelték el a dolgozat felépítését, rengeteg ötletet és anyagot vittek bele. Az én feladatom az volt, hogy mederben tartsam a folyamatot, és segítsek az anyaggyűjtésben, a forrás összeszedésében, ami a legnehezebb" – fűzte hozzá Gergely Magdolna.

A téma kézenfekvő volt, de alapos utánajárást igényelt. A versenyzők jártak a budapesti teológián is, ahol Egeresi László Sándor egyetemi docens segítségével nyersfordítást készítettek két zsoltárról. A héber tanszéken megfelelő szakirodalmat is kaptak a kutatáshoz. Gergely Magdolna szerint ez a folyamat felkészítette tanítványait az egyetemen várható, rendszeres kutatómunkára.

A pályaművek remekül sikerültek, a maximális 100 pontból Bruckner Hangáé 93, Muka Krisztináé 98 pontos lett. A lányok szakmai zsűri előtt is megvédték dolgozataikat, amelyek hozzátettek az irodalomtörténet kutatásaihoz a legújabb kori fordítások összevetésével.

Nem volt mindig könnyű koncentráltan dolgozni, főleg a karácsonyi szünetben a fenyőfa mellett – ismeri el Bruckner Hanga. Elmondása szerint Isten biztatta őket, és az is, hogy olyan témakörrel foglalkozhatnak, amely mindennapi életük része. Később az is bebizonyosodott: egy újabb nekifutáskor sikerülhet az, ami elsőre nem, hiszen már tavaly is indultak a versenyen, ám akkor nem értek el helyezést.

Hanga szerint a szakmai tapasztalat miatt is megérte. „Időbe telik, mire az ember fejében összeáll egy ilyen munka. Megtanultam, hogy nem lehet csakúgy nekikezdeni harminc oldalnak. Azt hittem, majd elkezdem az elején, és a végéig megírom. De kiderült, hogy sokkal jobban kirajzolódik, ha az egyes részeket külön kidolgozom. Kezdtem a középső fejezettől, azután megírtam az utolsót és a végén tettem hozzá az elsőt."

A végzős gimnazista a 27. zsoltár különböző fordításait vizsgálta nyelvtani szempontból.
„Három fordítást vetettem össze, az új fordítású Károlit, a revideált Károlit és a nyersfordítást. Megnéztem, hol térnek el egymástól, és ez milyen jelentésbeli módosulásokhoz vezet. Ismertem én ezt a zsoltárt, több különböző fordításban is elém került már, de érdekes volt felfedezni, hogy egy-egy rag vagy szó mennyire más jelentésárnyalatot kölcsönöz ugyanannak a szövegnek. Mást és mást hoz elő az emberből, ha például a félelem vagy a rettegés szót olvassa egy helyen. A zsoltárfordítások valóságos irodalmi értékek."

Bruckner Hanga hozzátette, azoknak, akik ragaszkodnak a Károli-fordításhoz, a 2014-es revíziót ajánlja. „Az új fordítású Biblia nem őrzi a Károli-féle fordítás szófordulatait és szóhasználatát, a revideált Károli-Biblia azonban igen. Mivel kevesebb változtatás van benne az 1908-as revízióhoz képest, könnyebben befogadható a Károli-fordításhoz szokott olvasó számára, aki a korszerűbb megfogalmazásokkal együtt is átérezheti, amit a Károli-Biblia ad. A dolgozat megírása óta én is szívesebben olvasom a revideált Károlit."

A dobogós helyezést elért Muka Krisztina egy másik személyes hangvételű imádságot, a 32. zsoltárt vette górcső alá.
„A dolgozat első része fordításelméleti bevezető, amelyben általánosan szóltam a Bibliáról és a zsoltárokról. A második felében a 32. zsoltárt elemeztem. Először szövegtani szempontok szerint vizsgáltam a különböző fordításokat: az eredeti Károli-fordítást, az 1908-as, és a legújabb, 2014-es revíziót. Utóbbit összehasonlítottam a héber eredeti nyersfordításával is. Ezután a lírai feldolgozásokat vizsgáltam, Szenci Molnár Albert és Sík Sándor zsoltárfordításait, valamit Pintér Béla kortárs dalszövegét, amely a 32. zsoltár azonos című szabad átdolgozása."

„Pintér Béla dala zsoltárparafrázis, a szerző a zsoltár szövegébe helyezi bele saját érzés- és gondolatvilágát. A 21. századi környezetben a kihalt utca jeleníti meg az üres szívet."

„Nagyon érdekes volt látni, hogy száz év alatt mennyit fejlődik a nyelv, mennyire más szavakkal adják vissza a fordítók az eredeti héber szöveget a 20. század elején és a 21. században. Érdekes kérdés az is, hogy a fordítók inkább a jelentésbeli hűségre törekedjenek-e vagy pedig a formahűségre. Vagyis, a szórendet és a különböző mondathatárokat teljesen pontosan adják-e vissza vagy inkább a jelentésre figyeljenek-e jobban." A dolgozat írója szerint érdemes a kettő között megtalálni az egyensúlyt.

A három megadott téma közül a középiskolás versenyzők a zsoltárfordításokat választották a legkevesebben, Muka Krisztina szerint a zsűri ezért is szentelhetett különös figyelmet a református gimnázium versenyzőinek pályamunkáira. Legyen szó fordításról vagy parafrázisról, a lányok szerint az a legfontosabb, hogy az eredeti jelentéshez hű legyen a Szentlélek által közvetített igei üzenet.

Jakus Ágnes
Képek: Füle Tamás