Újabb felvonása zajlott le annak a „tragikomédiának", amelyet a román állam és a román igazságszolgáltatás játszik már évek óta az erdélyi magyar közösséggel, azon belül is a reformátussággal. A Mikó-ügyként ismerté vált jogi és erkölcsi torúra újabb mérföldkövét jelentette a november 26-án kihirdetett ítélet, melynek nyomán – immár jogerősen – az Erdélyi Református Egyházkerülettől elvették a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégiumot. Ezen „arculcsapásra" válaszolva rendkívüli közgyűlést hívott össze az Erdélyi Református Egyházkerület elnöksége Kolozsvárra a Kétágú templomba.

Mi ültetjük a gyümölcsfákat, más szedi a gyümölcsöt
A közgyűlés kezdetén az igei szolgálatot a Romániai Református Egyház Zsinatának elnöke, Pap Géza végezte a Zsoltárok könyve 46. rész 11-12. verse alapján. A Seregek Ura velünk van, ez számunkra a legnagyobb szükségben is egyetlen vigasztalásunk – kezdte prédikációját a volt püspök.
„Jöttünk, mert baj van. Jöttünk, mert bennünket arcul csaptak. A gond ott van, hogy mindig mi ültetjük a gyümölcsfákat és más szedi le a gyümölcsöt. Így volt ez a kommunizmus idején, és úgy néz ki, a hatalom ma is ezt gyakorolja. Most azért jöttünk egybe, hogy a „hogyan tovább" útját keressük." – mondta igehirdetésében Pap Géza. A zsinat elnöke szerint ez az útkeresés ugyanakkor csak Isten csendjében végezhető. Az Isten csendessége sok mindent jelenthet, lehet például a felismerés csendje, amelyben a Mikó-ügyre is választ adhat. „Ebben a csendben döbbenünk rá arra, hogy a ploiesti-i bíróság az Istent lopta meg."

„Felelős vagyok"
A számbavétel után Kató Béla püspök szólt a közgyűlés tagjaihoz. „Gyásznap ez a mai, hiszen négy nappal ezelőtt a ploiesti-i táblabíróság ítélete nyomán meghalt a román demokrácia, legalábbis számunkra, erdélyi magyar reformátusok számára." – kezdte beszédét a püspök. Felidézte, hogy a kommunizmusban a szászokat eladták, a magyarokat be akarták olvasztani a román közösségekbe, a legfontosabb intézmény az identitás megőrzésében pedig az egyház volt, „amely vallotta, hogy az anyanyelv isteni ajándék, amelyet mindenáron meg kell őrizni, s ha ezt valaki elfelejtené, akkor szembehelyezkedik a Teremtő akaratával." Kató Béla szerint reménykedtek abban, hogy egy többségében keresztyén országban értik az Igét, de az is lehet, hogy túl naivak voltak, és nem számoltak a bűnnel, amely, mint ordító oroszlán körbejár és szedi az áldozatait.
„Uraink a kívánság bűnébe estek. A tízedik parancsolat világosan fogalmaz: Ne kívánd a te felebarátod házát. De tágabb értelemben az életterét. Ennek be nem tartása idézte elő a háborúkat, forradalmakat, a holokausztot, és minden társadalmi békétlenséget. De ezek a bűnök Isten igazságosságában mindig visszaszállnak az elkövetők fejére." Kató Béla szerint ezer ponton vérzik az igazságszolgáltatás döntése. Az egyház számára a legnagyobb fájdalom azonban mégis az, hogy a törvényt 500 éve betartó egyházat csalásért, hamisításért, mások vagyonának ellopásáért ítélték el. „Az ilyen egyházat szerintem azonnal fel kell számolni, vezetőit börtönbüntetésre kell ítélni, mert félrevezettek egy egész országot, világot. Úgy érzem, hogy személyemben is felelős vagyok azért, hogy ez megtörténhetett." – mondta a püspök, majd bejelentette, hogy felajánlja a közgyűlésnek a püspöki tisztségről való lemondását.

Ne mondjon le!
A hozzászólások rendjén mindenki arra kérte a püspököt, hogy ne mondjon le a tisztségéről, hiszen az egyháznak ilyen nehéz időkben vezetőre van szüksége. Szász Attila, a Görgényi egyházmegye esperese a Prédikátor könyvét idézve elmondta, hogy mindennek rendelt ideje van, és most nem érkezett el az idő a lemondásra, hanem az összefogásra, és a további küzdelemre. Papp Hunor, a Fegyelmi Bizottság elnöke, mint régi Mikós diák és mint lelkipásztor egyaránt csatlakozott az előtte szóló javaslatához. Bibza Gábor a Kolozsvári, majd Bíró István a Küküllői Egyházmegye esperese egybehangzóan arra kérték a püspököt, vállalja a további szolgálatot és a további küzdelmekben maradjon nyájának vezetője, a kerületi közgyűlést pedig arra kérte, hogy ebben a tisztségben a püspököt erősítse meg. Tőkés Zsolt az erdélyi református kollégiumok igazgatóinak nevében szintén maradásra szólította fel Kató Bélát.

Miért volt erre szükség?
Az Erdélyi Református Egyházkerület Közgyűlése név szerinti szavazással egyhangúan nem fogadta el a püspök lemondását. A püspök ezt követően megköszönte a közgyűlésnek, hogy megerősítették tisztségében. „Sokan feltehetik a kérdés, hogy miért volt erre szükség? Háborúra készülünk. A háborúban a tábornoknak tudnia kell, hogy milyen hadsereg áll mögötte!" – mondta Kató Béla, és bejelentette, hogy visszautasítja a román állam püspöknek nyújtott kongruáját. Hasonlóképpen cselekedett Kántor Csaba püspökhelyettes is.

Csak az igazsággal szerzett adomány áldás
Bölcskei Gusztáv, a Magyar Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke beszédében elmondta, püspöki szolgálata idején ez a második nagyon csúnya advent. Az első 2004 december 5-én volt, amikor valakik valahol ránk csaptak egy ajtót. „2004 adventjében úgy éreztük, a Generális Konvent elnöksége köteles azonnal idejönni, az Erdélyi Református Egyházkerület és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnökségével odaállni az Isten színe elé, elcsendesedni, megkérdezni, hogy mi történt, mi ebben a mi részünk, és mi az, amit tehetünk."
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a 2012-ben elmondott beszédének módosított változatát mondta el. „Ebben az ítéletben természetellenes a jog, és haldoklik az erő." - mondta a püspök. Csűry István figyelmeztetett, szent vagyonra tette az állam a kezét. Nem hagyja Isten, hogy a neki odaszentelt tulajdon kufárok és seftelők kezén szennyeződjön." A gazsággal szerzett ragadomány átkot hoz, de az igazsággal szerzett adomány áldás lesz, mondta a püspök, aki a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében kijelentette, hogy támogatják az Erdélyi Református Egyházkerület szent és igazságos küzdelmét, kiállnak az erdélyi testvéreik mellett.

Fenyegették őket
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az elmúlt egy órában sokan drukkoltak Bukarestben annak, hogy a közgyűlés elfogadja a püspök úr lemondását. "Köszönöm, hogy nem tették ezt meg, mert szükségünk van püspök úrra. Azért vagyok itt, hogy elmondjam, hogy az erdélyi reformátusok számíthatnak Sepsiszentgyörgyre, Sepsiszentgyörgy önkormányzatára, a sepsiszentgyörgyi emberekre. Antal Árpád elmondta, ő is a Székely Mikó Kollégiumban tanult, és azt tanították neki, hogy lopott holmit ne fogadjanak el. "Ezért nem szállt be Sepsiszentgyörgy önkormányzata ebbe a perbe, pedig fenyegettek, próbáltak minket is belerángatni ebbe. Azt mondtuk, hogy nem veszünk részt, nem kérhetünk valamit, amiről pontosan tudjuk, hogy nem minket illet meg, amiről pontosan tudjuk, hogy nem a miénk." – mondta a polgármester. "Románia nem jogállam. Ebben az országban az igazságszolgáltatás nem igazságot szolgáltat, hanem kiszolgál egy olyan rendszert, amelynek célja, hogy minket, erdélyi magyarokat legyengítsenek, leszegényítsenek. Ki kell mondani, bármi is ennek a következménye, hogy az erdélyi magyarok, reformátusok, unitáriusok, evangélikusok, római katolikusok újra kell, értékeljük a viszonyulásunkat a román államhoz." – mondta Antal Árpád. A polgármester szerint 25 évvel a forradalom után az állam kifoszt, megaláz és másodrangú állampolgárokként kezeli a magyarokat. Magyarország is újra kel értékelje a román-magyar államközi szerződést. Nem lehet, hogy Magyarország ebben a háborúban, amire készül az erdélyi magyarság, támogassa a román államot. Közel 100 év alatt ez a román adminisztrációsokkal több problémát okozott, mint ahányat megoldott. A polgármester szerint újra kell értékelni a viszonyulásunkat a román állammal.

Semmilyen körülmények között
A közgyűlés végén Veres Emőd ügyvéd javaslatot tett egy jogi bizottság felállítására, melynek hat tagja a jog különböző szakterületeinek képviselői lennének, és ezek vizsgálnák meg a további jogorvoslati lehetőségeket. A Közgyűlés elfogadott egy nyilatkozatot is melyben kinyilvánítja, hogy semmilyen körülmények között nem mond le a Székely Mikó Kollégiumról, sem semmilyen más jogos tulajdonról.
Ugyanakkor követeli:
- Egyházaink minden, a kommunizmusban és a jelenkorban elkobzott, államosított és újraállamosított ingatlanának azonnali visszaszolgáltatását;
- Egyházaink törvény adta jogát, a felekezeti oktatás minden szintjére, érvényesíteni és betartani;
- Egyforma bánásmódot minden romániai egyház számára
- Hogy Románia tegyen eleget a nemzetközileg vállalt kötelezettségeinek a restitúciót illetően;
- Hogy az Európai Unió illetékes szervei és a világ felelős államai hassanak oda, hogy Románia tartsa tiszteletben minden egyház és magánszemély tulajdonhoz való jogát és ne folytathassa szabadon és büntetlenül ezen alapvető jog megcsúfolását;
- A Strasbourgi Bíróságnak a Római-Katolikus Egyház ügyében hozott döntését, amelyet a Hivatalos Közlöny 200/09.04.2013-ban közölt érvényesítse nemcsak a gyulafehérvári Batthyaneum ügyében, hanem a Református Székely Mikó Kollégium esetében is.

Juhász Ábel, Kiss Gábor