Mosolygós anyuka fogad minket a zsámbéki dombok újonnan épült lakónegyedében. Szemközt magasodik az öregtemplom - innen rajtolnak majd a közelgő jótékonysági futóverseny résztvevői. A nappaliban egy függőágyon pihen a hétéves Anna, cserfes nagyobbik öccse és legkisebb testvérük a közelében játszik. Hamarosan egy asztalhoz ülünk, a kislány ügyesen tartja magát, de szülei csakhamar ölbe veszik. Anna rehabilitációja szépen halad, bár még hosszú út áll előtte. Hat hét után nemrégiben került le róla a gipsz, komoly csípőműtétet hajtottak végre rajta. A felépülés elképzelhetetlen fájdalmakkal jár - édesanyja naponta viszi gyógytornára -, ám Anna akaratereje töretlen, nem adja föl a küzdelmet. És szülei sem. Ha minden jól megy, októberben a kislány már iskolába mehet.

- Nincs olyan terápia Magyarországon, amit ki ne próbáltunk volna - mondja Talabér Szilvia, Anna édesanyja. Férje, László hozzáteszi: a társadalombiztosító csakis azokat a kezeléseket támogatja, amelyeket állami intézményekben végeznek. Annának azonban - sok más sérült gyermekhez hasonlóan - a gyakran futószalagon történő, felszínes ellátásnál többre van szüksége. Szüleinek pedig arra, hogy tudják, mire számíthatnak egy-egy terápia folyományaként. Eddig a világhírű Dévény- és Pető-módszerekkel, úszással, lovaglással, látásfejlesztéssel és számos más fejlesztőterápiával próbálkoztak már. Bármelyikről legyen is szó, kulcsfontosságú a rendszeresség, a - legalábbis jó esetben - megfelelő körültekintéssel szolgáló magánkezelések ellenértéke azonban esetenként több százezer forintra rúghat. A szülők tartalékai kimerülőben vannak, ezért is lenne nagy segítség számukra a templomfutásból befolyó összeg, amelyet teljes mértékben Anna kezelésére fordítanának. Mégsem ők kértek segítséget. Alapítványt szerettek volna létrehozni kislányuk javára, ám amikor erről jogász ismerősük értesült, beszélt a helyi gyülekezet lelkipásztorával. A református lelkész kereste meg a családot azzal, hogy a már hagyománnyá vált futóverseny bevételét a szervezők Annának ajánlanák fel. Szülei meghatódva fogadták a hírt: ez alkalommal rajtuk segítene valaki.

A kislány kálváriája már az anyaméhben elkezdődött. Édesanyja ráérzett, hogy valami nincs rendben, annak ellenére, hogy orvosa nem vette figyelembe panaszait. A magzatnak már csak órái voltak hátra, amikor a kismama kikényszerítette a szükséges vizsgálatot. Annát azonnal kivették, jóval a születése várt időpontja előtt. Bár több, hozzá hasonlóan kis súllyal született csecsemő volt az osztályon, csak ő szenvedett maradandó károsodást. Ebben a hanyag kezelések is közrejátszottak - időközben a kedvezőtlen folyamatokat korrigálták és Anna megfelelő szakemberek kezébe került. Ötéves kora óta azonban epilepsziás rohamok törnek rá, a betegség hátterét felkutatni pedig csak egy költséges vizsgálattal lehetne. Akár ezt is, de legalább egy évi gyógytorna finanszírozását lehetővé tennék a futóverseny nevezési díjaiból, a támogatói jegyekből és a tombolabevételből befolyó összegek. Emellett a dunamelléki egyházkerület gyülekezeteiben a szeptember 21-ei perselypénzt is szabadon fordíthatják Anna támogatására az egyházközségek.

A kislány szülei kezdettől fogva elkötelezetten küzdenek gyermekükért. Édesanyja figyelmes gondoskodásával, édesapja azzal, hogy nem fogja fel tragikusan a közösen ját utat. Amikor Anna gipszbe zárva feküdt másfél hónapig, folyamatos ügyeletet tartottak mellette - noha két másik gyermeket is nevelnek -, játszottak vele, olvastak, báboztak neki. A család tüneményes leánykája pedig végig tűrt. Anna egyébként bárkit elvarázsol, a terapeuták kedvence, a beszélgetés közben egyre jobb kedvre derült, végül megtapsolta édesanyját, nekem pedig puszit dobott. De azt is megtudtam, hogy van egy másik arca is: a fiúk mellett ügyesen képviseli az érdekeit.
Minderről persze csak az győződhet meg, aki elég közel merészkedik az olyan családokhoz, mint amilyen Talabéréké. Bár sosem panaszkodnak, gyakran megszólják őket - árulta el könnyeivel küszködve az édesanya.

- Nem egyszer tettek ránk olyan megjegyzést, hogy miért kellett nekünk három gyerek. De mi ezt kaptuk, ezen az úton járunk becsülettel. Nem tudhatjuk, Anna meddig képes fejlődni, ezt tényleg csak Isten tudja. És ha mi nem leszünk, akkor ott lesz a két testvére, akik a mindennapokban segíteni tudják majd őt. Míg Anna önellátóvá válik, hosszú utat kell bejárnunk - és ezt a célt vagy sikerül elérni, vagy nem. Mi azon vagyunk, hogy sikerüljön.

A zsámbéki református gyülekezet Anna szülei mögött áll, ahogy a református óvoda is, ahová gyermekeik járnak. Talabér Szilvia elmondta, jóleső érzés számukra, hogy ezekben a közösségekben elfogadják Annát, nem bámulják meg, nem mutogatnak rá ujjal.
- Itt nem sérült gyerek van, hanem Anna van, Ábel van és még másik száz gyerek. Egy kis burokban vagyunk itt, ami biztonságérzetet ad és rengeteg szeretetet. Szívvel megyünk az istentiszteletre vagy bármilyen más összejövetelre, otthon érezzük magunkat a gyülekezetben. Meghitt közösségre találtunk, ahol igazán feltöltekezhetünk. Valószínűleg el kellett költöznünk Zsámbékra és meg kellett élnünk mindezt, hogy ezekre az emberekre rálelhessünk, és magunk mellett tudhassuk őket.

Bár sokan kérdezik, hogyan tudják cipelni azt a terhet, hogy nem azt az életet élik, amit elképzeltek, a szülők példaértékű hozzáállásról tesznek tanúbizonyságot.
- Nekünk természetes dologgá vált, hogy Anna „ilyen". Mert számunkra ugyanolyan. Anna itt van köztünk születése óta, egymáshoz nőttünk. Természetes, hogy segíteni kell neki zuhanyozni vagy fogat mosni - ezt a többi gyerekünkkel is meg kell tenni. Nem is kezeljük őt másként, mint a fiúkat, a házirend mindenkire vonatkozik, szidást vagy dicséretet a gyerekek egyformán kiérdemelhetnek - mondja az édesanya.
- Nem érzékeltetjük senkivel, hogy velünk másképp kellene bánni. Ha Annának korábban lett volna a műtéte, a baráti társaságunkkal, akikkel minden év augusztus 20-án együtt töltjük a napot, sátorozni mentünk volna, és Annát is vittük volna magunkkal. Attól, hogy sérült, ugyanúgy részt vesz szinte mindenben, amiben mi mindannyian - erősíti meg az édesapa.
- A férjem az első pillanattól azt mondta, „Szívem, ha nem lesz is minden rendben, ez a kislány akkor is a mi gyermekünk." Ha mi nem bízunk bennük, a gyermekeink sem fognak bízni magukban. Nagy utat jártunk már be, ugye, Anna?

Máshonnan is várnak résztvevőket
A szeptember 20-ai templomfutás nemcsak Annának jelent esélyt a felépülésre. Szülei azt remélik, felhívhatják a figyelmet arra, hogy egy sérült gyermek számára is lehet kerek a világ. Bár hazánkban az ilyen gyermekeket nevelő családok anyagilag kiszolgáltatott helyzetben vannak, társadalmi összefogással a lehetetlen is elérhető közelségbe kerülhet. Ezt ismerte fel a zsámbéki református gyülekezet lelkipásztora, Matyó Lajos is. Ő maga csaknem húsz éve rendszeresen fut, a közösségi összefogásról pedig Hollandiában szerzett tapasztalatot, mialatt lelkészként szolgált a nyugat-európai országban. Az ottani gyülekezetek gyakran kezdeményeznek jótékonysági célú megmozdulásokat.

- Anna története elevenünkbe tapintott. Jó hét éven át Hollandiában éltünk, és mivel vannak barátaink, akik sérült gyermeket nevelnek, tudjuk, hogy az a társadalom sokkal befogadóbb. A keresztgyermekünk is sérült kislány, és látjuk, hogy ezek a családok mit meg nem tesznek a gyermekeikért. Az a csodálatos, hogy a gyülekezeti közösségünk testvéri szeretettel fordul Annához és a szüleihez. Odamennek hozzájuk egy-egy szeretetvendégségen vagy istentisztelet után, ilyenkor sokat elárul egy-egy mosoly, simogatás is. Szeretnénk éreztetni, hogy nincsenek egyedül. Küldetésünk kell hogy legyen a gyengék felkarolása, az, hogy melléjük állunk.

A Budapest-maratonnal kezdődött a gyülekezet jótékonysági célú futása évekkel ezelőtt.
- Akkor felbuzdultunk, hogy tehetünk együtt, egymásért - emlékszik vissza a lelkész. Akkor az épülő templomra gyűjtöttek, azóta a hagyománnyá vált templomfutás bevételét felajánlották már a Down Alapítványnak, gyűjtöttek orvosi eszközökre és rendelői légkondicionálóra vagy épp a református óvodások és kisiskolások biztonságos közlekedése érdekében láthatósági mellényeket vásároltak.
- Társadalmi és egyházi céljaink egyaránt vannak, mindig valami nemes célt tűzünk ki, ami érint egy-egy sajátos csoportot, nemcsak a híveket. És mivel másokkal együtt szerettünk volna valami mögé állni, felvettük a kapcsolatot a római katolikusokkal és másik harminc civil szervezettel. A templomfutáson a helyi nyugdíjasklub főzi a virslit, a német nemzetiségi kör a teát, a Vöröskereszt vércukor- és vérnyomásmérést végez és sokan mások is ott vannak velünk a lakóközösségből.

A gyülekezeti tagokat is összehozza a rendezvény: ők szőlőcukrot és gyümölcsöt osztanak, zsíros kenyeret kínálnak, tapssal biztatják a futókat. A templomfutás egyben családi nap is, a futószámokat mindig játékos vetélkedők és kézműves foglalkozások követik.
- Nemcsak a templom falai között lehet ismerkedni, nemcsak egy-egy istentisztelet vagy bibliaóra alkalmával lehetünk együtt, hanem olyan összejöveteleken is, amelyek jót tesznek mindenkinek, hiszen például futni egészséges dolog, emellett jó ügyet is szolgálnak. Egy tálca sütivel, a futók buzdításával vagy akár a futással is tehetünk valakiért együtt, most éppen Annáért. Ez összekovácsolja a gyülekezeti és az óvodai közösséget is - árulja el Répássy Gábor presbiter, a rendezvény egyik szervezője.

Nem véletlen, hogy a zsámbékiek templomfutásról beszélnek: a különféle futótávok mindegyike a zsámbéki vagy környékbeli templomépületeket köti össze. A leghosszabb, csaknem 17 kilométeres táv a szenvedélyes, profi futókat is csalogatja a rendezvényre, míg lehetőség van rövidebb távok megtételére is: 500 méteres, 1, másfél, 6 és 12 kilométeres távokra is lehet nevezni. Óvodásoktól a felnőttekig, egyéni résztvevőktől a babakocsival érkező családokig bárki nevezhet, a kevésbé edzettek pedig támogatói gyaloglással segíthetik a közös cél megvalósulását. Az ajánlott nevezési díjak 200 és 1600 forint közé tehetők. A futók a zsámbéki öregtemplomot, a katolikus templomot, a zsámbéki és a töki református templomot, valamint egy Árpád-kori templomromot is megkerülhetnek. A rendezvényen a profi versenyeken használatos UV-fényre lebomló, színes jelöléseket alkalmazzák majd. Az érdeklődők a helyszínen is nevezhetnek, ám szeptember 15-ig az interneten is regisztrálhatnak. A zsámbéki templomfutás időpontja: szeptember 20., szombat. A szervezők más településekről is várják a résztvevőket.

További részleteket a VI. Templomfutásról a rendezvény Facebook-oldalán tudhatnak meg.

Talabér Anna rehabilitációjának elősegítése érdekében a Zsámbéki Református Ifjúsági és Családvédelmi Alapítvány számlájára is küldhetnek adományokat Anna jeligére. Részletek: a csatolt pdf dokumentumban.

Jakus Ágnes
Képek: Füle Tamás; zsámbéki református gyülekezet