Nemrégiben hazánkba látogattak az üldözött keresztyének ügyéért síkra szálló Release International, a hazánkban Mártírok Hangja néven ismert nemzetközi szervezet angliai partnerszervezetének képviselői. Előadásukban felhívták a figyelmet napjaink mártírjainak szenvedésére és kitartására, valamint támogatásukról biztosították a magyarországi egyházakat és keresztyén közösségeket, amennyiben létrehoznának egy magyar partnerszervezetet az övékéhez hasonló céllal.

Korábban is létezett már Magyarországon ilyen szolgálat, szintén a Mártírok Hangja (The Voice of the Marthyrs) nemzetközi szervezet munkájához kapcsolódóan. A hatvanas-hetvenes években virágzó szolgálatot az Európára és Ázsia nagy részére kiterjedő kommunista diktatúra sokat szenvedett mártírja, Richard Wurmbrand kezdte el a keresztyének mepróbáltatásainak dokumentálására. A mozgalom számos országra kiterjedt, hazánkban 1991-től mások mellett Török Csaba református presbiter és családja végezte a szolgálatot.

Az ima többet ér
„A tevékenységünk három lépcsőből állt. Először is hír- és adatgyűjtésből. Jó kapcsolatot ápoltunk a szervezet német tagjaival, akik járták Kínát, az arab világot, és még Észak-Koreába is eljutottak.
A látottakról hazánkban tartott előadásaikon számoltak be, hiszen egy ilyen munkában nélkülözhetetlen a hiteles információgyűjtés azoktól a keresztyénektől, akik szenvednek a Krisztus ügyéért. Ezek a beszámolók csak azoktól hangoznak hitelesen, akik ott jártak a helyszínen, nem csak másodkézből tájékozódtak. Az információt azután itthon fel kellett dolgozni: hírlevelet, újságot szerkesztettünk és kiépítettük a támogatói hálózatot" – idézte fel portálunk kérdésére Török Csaba.

Imádság és adakozás – ezeken a módokon segíthetnek ma is a magyar keresztyének üldözött testvéreiken. A sorrend nem véletlen – tette hozzá a misszió egykori vezetője. „Sokszor az ima többet ér, mint a pénz. Általában nem is a nagyvállalkozók tettek le nagy összegeket, hanem az odaszánt hívők ezreseiből jött össze a szükségeket betöltő támogatás."

Léggömbbe zárt örömhír
A harmadik lépés az összegyűlt adományok kézbesítése volt.
„Konkrét dolgokat gyűjtöttünk: egy küldött papírt vitt egy földalatti gyülekezet barlangjában kiépített titkos kínai nyomdához, ahol bibliákat nyomtattak; volt, hogy földalatti kínai gyülekezetek vezetőinek vásároltunk kerékpárokat; máskor Észak-Koreából Kínába szökött embereknek tartott bibliaiskola költségeit fizettük, Bibliát és egyéb keresztyén irodalmat adományoztunk vagy szállást kerítettünk nekik. Az utolsó akciónk a dél-koreai léggömbakció volt: kivárva az alkalmas szelet, a megbízottak több ezer légballont küldtek át a határon Észak-Koreába, belerejtve a léggömbökbe nejlonzacskókba csomagolt evangéliumot."

Ne legyen biznisz
A szervezet riportfilmeket is készített az Észak-Koreából megszökött vagy a korábban Mao Ce-tung kínai börtöneiben megkínzott, kiszabadult keresztyénekkel. „Nem a hatásvadászat volt a cél, egyszerűen azért tettük, mert így lehetett eljuttatni az ő segélykiáltásukat sokakhoz" – magyarázta Török Csaba.

Az egykori missziós munkatárs hozzátette: csakis az vállaljon ilyen szolgálatot, aki felülről való küldetést kap, odaszánja az életét, idejét, anyagi lehetőségeit sem kímélve. „Sajnos könnyen megeshet, hogy még egy ilyen szolgálat is biznisszé váljon. A megbízhatóság minden szempontból fontos" – hangsúlyozta. „Az arabokhoz, kínaiakhoz olyan odaszánt keresztyén összekötőn át érdemes menni, aki igazolja, mire használta a pénzt. Összehangoltan, szervezetten kell hogy folyjék a munka a költségoptimalizálás érdekében itthon is, például minimális rezsivel kell működtetni a szolgálatot. Az, hogy tíz forint kikerüljön valahová, sajnos akár belekerülhet ötbe is, de mégsem kilenc forintba. A szervezetnek felekezetközinek kellene lennie, mert a hiteles információ begyűjtése, az adományok visszajuttatása költséges, több, kisebb szervezet fenntartása felemésztené az ezer forintokat."

Ha fáj valakinek
„Sok szükség van itthon is, kell missziót folytatni országon belül is, de meg kell találnunk a középutat, hogy itthon és külföldön is segítsünk a szenvedőknek" – vélekedik Török Csaba.
„Van olyan megkínzott mártír, aki elmondta: huszonhárom évig az tartotta benne a lelket a börtönben, hogy tudta, világszerte imádkoznak érte. Mi is átéltük, milyen felemelő, megtartó ereje van az imának, és sokan vagyunk Magyarországon élő hitű keresztyének, akiknek fáj, ha valahol a világban valamelyik testvérünknek fáj. Hiszen ugyanahhoz a Krisztus-testhez tartozunk. Ha nem tudunk is annyit adakozni, mint egy nyugati keresztyén, de hisszük, hogy a szívből elmondott, rendszeres imáink meghallgattatnak."

Újraindítanák a Mártírok Hangját itthon
„Mivel a szervezet azon németországi ágában szolgálók, akikkel a magyar testvérek kapcsolatban álltak, kiöregedtek, és mivel az itthoniak sem találták meg azokat, akiknek a stafétabotot átadhatták volna, a Mártírok Hangja magyarországi szolgálata évekkel ezelőtt megszűnt" – számolt be portálunk kérdésére Horváth István Aliansz-munkatárs.
„A folytatásra való igény jelentkezik azonban a világeseményekben, nemcsak a kommunista Észak-Korea üldözött keresztyénei, de a radikális muszlimok uralta területeken élők érdekében, és a világ számos más régiójában is" – fogalmazott.

Ha újraindulna a Mártírok Hangja hazai ága, a szolgálatra újra vágyat érző magyarok tapasztalt szervezethez csatlakozhatnának, pontos információkkal rendelkeznének arról, miben segíthetnek a hazai gyülekezetek, és különböző akciók szervezésében is részt vehetnének – tette hozzá. „Gyakran elfog minket a tehetetlenségérzet, inkább elzárjuk a hírcsatornákat, annyira bánt, ami a világban történik. Egy ilyen szervezet utat nyitna a segítségnyújtásra: közel hozná a lehetőséget, hogy egy testként mozdulhassunk, és gondoskodhassunk Krisztus testének többi tagjáról. A világméretű egyház érző test, amelynek az idegpályáit össze kell hangolnunk. Egy-egy kapcsolattartó ébren tartaná a lelkiismeretünket."

Önkénteseket keresnek
Horváth István elmondta, a több lépcsőben kiépülő szervezet a magyarországi keresztyén egyházak és a Magyar Evangéliumi Aliansz partneri támogatásával, testvéri összefogásban jönne létre, alulról jövő kezdeményezésként. „Először is az ügy iránt elkötelezett és lelkes önkéntesekre lenne szükség, akik időt és energiát áldoznak arra, hogy felépítik és fenntartják a kapcsolatot a magyar gyülekezetekkel, és a Mártírok Hangja nemzetközi hálózata segítségével továbbítják nekik az üldözöttek helyzetéről szóló információkat, valamint tájékoztatják őket a konkrét segítségnyújtás lehetőségeiről. Hírlevelek összeállítása, imatémák közvetítése, adományok összegyűjtése és kezelése, céladakozás, segélyakciók szervezése, más esetben az érkező előadók, munkatársak, tanúságtevők fogadása, hazai programok szervezése lenne a feladatuk."

Az önkéntes munkához indíttatást érzők Horváth Istvánnál jelentkezhetnek az istvan.horvath@om.org e-mail címen. 

Jakus Ágnes

Kapcsolódó cikkeink:

Akiket hitükért üldöznek
Becslések szerint szerte a világon mintegy százmillió főre tehető az üldözött keresztyének száma. Soha nem forgott veszélyben egyszerre ennyi Krisztus-hívő élete, mint napjainkban. 

Rabszolga-felszabadítás napjainkban

Összefogás az iraki keresztyénekért