Tanuljunk szelídséget Isten, egymás és a teremtett világ iránt. Lehetőségünk nyílik mértékletesebb, visszafogottabb, kapcsolataira és környezetére fókuszáló életet kialakítanunk.
Várakozásainkat sokszor ellentétpárokban éljük meg. Mindnek megvan a maga szerepe, ám ha megpróbáljuk őket közelíteni egymáshoz, gazdagabbnak élhetjük meg ezt az időszakot.
Egymás hite által épülünk. Erőt, bátorítást, inspirációt meríthetünk mások gondolataiból, tapasztalataiból, kérdésfelvetéseiből, és van, hogy mi adhatunk valamit másoknak. Közös lelki utunk közös naplója.
Mától egész Olaszországra kiterjesztették a vörös zónát, a koronavírus-járvány megfékezése érdekében az ország egész lakosságát arra szólították fel, hogy ne hagyják el otthonaikat. Egy Firenzében élő magyar idegenvezetőt kérdeztünk a kialakult helyzetről.
Szellőztetéssel, kézmosással, külön úrvacsorai kelyhek használatával tehetünk a gyülekezetekben is a koronavírus-járvány terjedésének megállításáért. A Magyarországi Református Egyház Elnöksége a gyakorlati tanácsok megfogadása mellett közös imádságra és böjtre is buzdít.
Nincs is jobb a téli estéken, mint egy finom teával bekuckózni a szobába, elbújni egy jó könyvvel, gyújtani egy gyertyát, és élvezni, ha végre pihenni lehet egy kicsit.
Biztos, hogy jól választottam? Mi, ugye, sosem fogunk elválni? Mi van, ha ijesztő felismeréseink támadnak a házasságban? Ezekről a kérdésekről is vallottak közismert házaspárok a házasság hetén.
Ezzel a felirattal, hatalmas táblán hirdette a hétéves kisfiú, mit gondol a vasárnapi istentiszteletről – csak így volt hajlandó elindulni otthonról kishúgával és szüleivel a templomba. Egy budapesti gyülekezet és egy család egymásra találásának története.
Történet egy kamaszlányról, aki nagyon akart hinni valamiben. Meggyőződéses marxistaként az ideológiától várta a megváltást, ám ott talált rá, ahol soha nem gondolta volna...
A Magyar Református Szeretetszolgálat programja hátrányos helyzetű gyerekeknek ad esélyt sikeres életpályára és jobb életre. Ózdon ennek köszönhetően két külön világ találkozik, hogy tanuljon egymástól. Lutár Balázzsal beszélgettünk.
Gyakran a túl nagy elvárásokkal kezdődik az egész, majd megindokoljuk magunknak, miért nem gond ez, utána viszont csőstül jön a baj. Nincs azonban olyan élethelyzet, amelynek a keretét ne lehetne megváltoztatni.
Vasárnap délután. A tárgyak nem néznek össze, a vizespohár nem csendül magától. Minden áll és néz. Mire vár? Valami azt nyikorogja, változom. Átmenőben van, csikorog, feszül, kényelmetlen, el kéne futni. Elviselhetetlen vágányváltás, az időkerék új pályára áll.