Jézus a te pásztorod!

Hálaadó ünnepi istentiszteletre gyűltek össze szeptember 3-án a budaörsi református gyülekezet tagjai, ahol az egy éve közösségükben szolgáló fiatal lelkipásztor, Czakó Zoltán beiktatására került sor. Újonnan választott lelkészük hivatalba lépését a tavaly felszentelt Szőlősgazda Háza Gyülekezeti Központban ünnepelték.

A budaörsi reformátusság története az első világháború utáni időkben kezdődött, amikor a római katolikus vallású településre néhány betelepülő református család érkezett. Kezdetekben tényleg csak ketten-hárman gyűltek össze Isten nevében, majd a második világégést követő újabb lakosságcsere jelentősen megnövelte a település református híveinek számát.

1948 szeptemberében alakult meg az első református gyülekezet Virágh Béla lelkipásztor vezetésével. Istentiszteleteiket évtizedeken át ideiglenes imatermekben tartották, csak 2021 augusztusától lett templomuk. A tavaly óta működő gyülekezeti központ egy átriumos lakóház képét mutatja, jól illeszkedve a budaörsi főutca polgári lakóházainak sorába. A közösségi tér régmúlt korok előtt tisztelgő, de modern és letisztult enteriőrjében különleges élmény az istentisztelet.

Az egyházközségben harminc éve szolgáló Petőné Püski Ilona mellé tavaly szeptemberben, egyhangúlag választották meg lelkésznek Czakó Zoltánt.

Keresd az Urat és megtalálod!
Czakó Zoltán 1985-ben született Budapesten. Szülei nem tartoztak felekezethez, nem részesült vallásos nevelésben. Tizennyolc évesen, diákmunkán dolgozott azzal a lánnyal, aki elhívta egy református közösségbe, ahová ő maga is járt. „Megegyeztünk, hogyha én elmegyek vele a gyülekezetbe, ő eljön velem randizni. Kaptam egy Bibliát is, amit attól kezdve mindennap olvastam. Később megkaptam tőle Cseri Kálmán Újonnan kell születnetek című könyvét, amelynek hatására átadtam az életemet Megváltómnak” – emlékszik vissza.

Isten-kereső emberként Mózes 5. könyvének szavai voltak számára meghatározók: „De, ha keresni fogod ott az Urat, a te Istenedet, megtalálod, ha teljes szívvel, lélekkel keresed. Ha nyomorúságban leszel, és utolérnek mindezek a dolgok, de végül megtérsz Istenedhez, az Úrhoz, és hallgatsz szavára, akkor mivel irgalmas Isten az Úr, a te Istened, nem hagy cserben, és nem hagy elpusztulni.” (4. fejezet, 29-31. vers)

Czakó Zoltán először elektrotechnikai technikus végzettséget szerzett, villanyszerelőként dolgozott néhány évet. Gyülekezetében segítőként szolgált – több éven keresztül gyermektáborokban –, és mindig vonzotta az, hogy embereket hívjon Krisztushoz. Végül 2009-ben, az ifivezetője bátorítására jelentkezett a teológiára. 2015-ben, hatodévesként került Pécelre. 2017-től a pasaréti református gyülekezetben szolgált. Itt ismerkedett meg feleségével, házasságukból két gyermek született.

„Egy éve hívott meg a budaörsi református gyülekezet lelkipásztorának, szolgálatomat azóta is szeretettel és örömmel végzem. Legfontosabb feladatomnak azóta is azt tartom, hogy Jézus Krisztushoz hívjam az embereket. Ismerjék meg az Ő kegyelmét és azt, amit a kereszten értünk tett. Ha pedig már megismertük, akkor legyünk hálásak és szánjuk oda neki egész életünket” – vallja a fiatal lelkész.

Jézus, a jó pásztor
A vasárnap délutáni lelkészbeiktató ünnepi istentiszteleten Nyilas Zoltán, az Északpesti Református Egyházmegye esperese János evangéliuma 10. fejezetének 11. verse alapján hirdette Isten Igéjét, amelyben Jézus azt mondja magáról: „Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért.”

„Jézus Krisztus a jó pásztor, a Te pásztorod!” – fordult az egyházi vezető az ifjú lelkész felé. A lelkipásztori hivatás évében különös fontossággal bír azt hangsúlyozni, hogy akkor tudja egy lelki vezető betölteni hivatását a gyülekezetben, ha Jeremiással szólva: szív szerint való pásztor. „Ezért lényeges, hogy megértsük, megtapasztaljuk és életünk minden idejében valljuk: Jézus az első. Nincsen más név, nincsen más lehetőség, csak Jézus Krisztus neve, váltsága és feltámadása, aki által üdvözülhetünk” – emlékeztetett.

„A mi szolgálatunk Jézus Krisztustól függ, a mi feladatunk Isten akaratának megőrzése. Isten után a legfontosabb Isten akarata; az, hogy mit akar Isten velünk ebben a világban és hogyan vezeti az életünket. A kérdés az: lelkipásztorként el tudjuk-e fogadni, amit Isten kér és vár tőlünk. El tudjuk-e fogadni az Ő akaratát? Vagy talán alkudozunk vele? Saját álmainkat, vágyainkat szeretnénk megformálni, megvalósítani a gyülekezet közösségében? Harcolunk az élő Istennel? Kívánjuk, hogy a Te harcod és Isten akaratának kutatása naponként szép és nemes harc legyen. Mert tudod, Ő a te pásztorod!” – hangzott el újra a szószékről.

A gyülekezet jó pásztora egybegyűjti a közösséget, ahol a Messiás pásztor és nyája között bensőséges kapcsolat van. Ismerik egymást, egyik a másikért él. „Ahol Jézus a pásztor, ott füves legelőkkel, élő Igével táplálja a lelkipásztort, aki táplálja a gyülekezetet. Ott védelem van és figyelhetünk egymásra. Ahol Jézus a pásztor, ott a lelkipásztor is utána megy az elveszettnek. A kilencvenkilencet elhagyva az egyért megy, mert Istennek az egy is fontos. A pásztor legfontosabb tulajdonsága az, hogy megszabadít, utánamegy az elvesztettnek és megőrzi. Ennek örül a legjobban Jézus Krisztus, aki ezért a közösségért is az életét adta” – zárta az igehirdetést Nyilas Zoltán.

Sárosi Gábor egyházmegyei lelkészi jegyző imádsága után az északpesti esperes jelképesen átadta a lelkészi hivatal szimbólumait – a budaörsi református egyházközség pecsétjét és a templom kulcsát – Czakó Zoltán részére. „Kérlek téged, hirdesd az Igét és szolgáltasd ki a sákramentumokat! Légy Jézus Krisztusnak, a jó pásztornak hűséges szolgája! Légy példája a híveknek, és szeresd a reád bízott budaörsi nyájat!” – így iktatta be lelkipásztori tisztségébe, majd áldást kért szolgálatára.

A beiktatási ünnepség a jelenlévő palástos lelkészek egyenkénti áldáskívánásával folytatódott.

Erőm és énekem az Úr
A nyilvános köszöntések sorát Horváth Géza, a pasaréti gyülekezet vezető lelkipásztora kezdte. Ez a gyülekezet volt az előző öt évben Czakó Zoltán szolgálati helye.

Szomorúan, de jószívvel engedték el, Ézsaiás könyvének 12. fejezéből a 2. és 4. verseket idézve: „Úgy ismertük meg testvérünket, hogy meggyőződött az ügyről, miszerint nincs üdvösség senki másban, és senki sem mehet az Atyához, csak Jézus Krisztus által, aki lett nekünk szentségül, igazságul, bölcsességül és váltságul. Aki Isten nagyságos dolgait Budaörsön is ilyen bizonyossággal tudja hirdetni, ezt vallja az élete: erőm és énekem az Úr” – fogalmazott a pasaréti lelkipásztor.

Wittinghoff Tamás polgármester kiemelte, hogy a református gyülekezeti központ létrejöttével a helyi közösség gazdagodott.

A gyülekezet pedig a lelkész asszony munkatársaként egy a közösségért tenni akaró, felelősséget vállaló, nyitott fiatalembert választott további épülésére.

A család nevében Ágoston Géza nyugalmazott lelkipásztor kért áldást lelkipásztor vejére és családjára, a 34. zsoltár 9. versével: „Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki Őbenne bízik.”

Sziszik József lelkipásztor az erdélyi Kőszegremete református testvérgyülekezetének köszöntését hozta el, azt remélve, hogy jövőbeni kapcsolataikat egyre szorosabbra fűzhetik.

A budaörsi gyülekezet nevében először Varga András főgondnok kért szót és János evangéliumának 15. fejezetéből a 16. verset idézte: „Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki és rendeltelek titeket arra, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek.”

Az elöljáró örömmel számolt be arról, hogy Czakó Zoltán eddigi budaörsi szolgálata nyomán a majdani gyümölcsök bimbói és virágai már jól láthatók. Feleségével együtt elindította a baba-mama kört, a fiatal házasok körét és a bibliaórán is egyre többen csatlakoznak az alkalomhoz.„Isten küldött, Ő tegye áldottá a szolgálatodat közöttünk!” – kérte az áldást.

Ezután Petőné Püski Ilona, a gyülekezetben harminc éve szolgáló lelkipásztor fejezte ki háláját közös munkájukért és a megújulásért.

„Azért imádkozunk, hogy maradj meg Jézus Krisztus szeretetében és szolgálatodat továbbra is hűségesen, örömmel végezhesd.”

A gyülekezeti kórus megható köszöntését követően átadták a gyülekezeti ajándékokat a beiktatott lelkipásztornak és feleségének.

„Életem első leírt igehirdetésének azóta is meghatározó gondolatát hoztam ma közétek” – kezdte válaszát Czakó Zoltán. „Ellenben azt, ami nekem nyereség volt, kárnak ítéltem a Krisztusért. Sőt most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért. Őérte kárba veszni hagytam, és szemétnek ítélek mindent, hogy Krisztust megnyerjem.” (Pál levele a filippiekhez, 3. fejezet, 7-8. vers)

Amikor megismerjük Jézus Krisztust, még sok mindent hordozunk, de Ő mindig rámutat arra, hogy mi az a szemét, mi az a dolog, amit le kellene tennünk. A kérdés mindig az: szeretem-e annyira Jézust, hogy ezeket a szemeteket odaadom, és azt tudom mondani, hogy Uram, itt van, és ezeket nem akarom tovább hordozni. Szeretnék köszönetet mondani az előző gyülekezetekért, ahol szolgálhattam, mert sokszor mutattak rá ezekre. Igazán áldás volt, amikor Isten engem megszabadított. A budaörsi gyülekezetben is az a fő célom, hogy az emberek megismerjék Jézus Krisztus megváltó szeretetét és üdvözítő kegyelmét.”

A beiktatási istentisztelet perselyadományát a kőszegremetei testvérgyülekezet részére ajánlották fel. Az esperesi áldást követően az ünneplés szeretetvendégséggel zárult.

Képek: Füle Tamás

 

 

 

Czakó Zoltán beiktatása Budaörsön