Ma Magyarországon egy átlagos tizenéves naponta három percet tölt a szüleivel beszélgetéssel, miközben három órát valamilyen médium előtt. Idén húsz éves a „Fiatalok az élet küszöbén" kapcsolat- és jellemépítő AIDS- és drogprevenciós program, amely nemcsak párbeszédet folytat a látszólag távolságtartó kamaszokkal, hanem abban is segít, hogy új alapokra helyezzék az életüket. A program vezetőjével, Grész Gáborral beszélgettünk.
A fenti szavak nem valami új stratégiai játék ismérvei, csupán kulcsszavak. Hogyan lehet huszonévesen szolgálni egy gyülekezetben, hittant oktatni a lelkésznél csak néhány évvel fiatalabb diákoknak, jól képviselni az Isten országának ügyét? Számos kérdés foglalkoztatja a közelmúltban felszentelt református lelkipásztorokat, a feleleteket pedig önmaguknak kell megadniuk.
Vajon tudjuk-e, hogy az élet a következő pillanatban folytatódik? Nem. Csak azt tudjuk, hogy eddig folytatódott, s mivel mi a folytatásnak vagyunk állandó tanúi, ezért ez vált természetessé, magától értetődővé, holott nem az. - Adventi elmélkedés.
„Nekem nincs mit mondanom. Nem igazán rajongok a karácsonyért" - minden második fiatal valami hasonló megállapítással hárította el kérdésemet: van-e kedves emléke az adventi készülődésről vagy a karácsonyról. Azért volt miről mesélni: valaki gyermekként elrágcsált egy üveggömböt, mégsem esett baja. És több is történt, rosszabb és jobb.
A cégek és a munkáltatók az egészséges embert választják a fogyatékkal élő munkatárssal szemben, pedig a feladatokat magas színvonalon tudják ellátni a megváltozott munkaképességűek is. A református siketmisszió munkatársa szerint gyakran kevésbé értékes embernek tartják a siketeket, mint a hallókat, és ez számos probléma forrása.
Légy kitartó az imádkozásban, és ne csüggedj el, ha a gondok közül nem látsz ki, mert Isten látja sorsodat, gondot visel rólad, akkor is, ha még ennek nincsenek látható jelei.
Van egy jó hírünk: közeleg a karácsony! Jézus születésének története nem hagyta érintetlenül a világirodalom nagyjait, költőket, írókat, művészeket. Szavakba foglalt érzéseiket, üzeneteiket a könyvek is megőrzik nekünk.
„Tudom már! Maga olyan, mint a lány a Csokoládéból!" - kapta fel a fejét egy férfi félórányi hallgatás után, majd ismét a villájára tűzött falatra koncentrált. Akárcsak a filmbeli édességműhely, úgy a budai Tabán szélén otthonra lelt, nemrégiben megnyitott apró cukrászda is hamar az érdeklődés középpontjába került. Már sejtjük, miért: készen kapott forgatókönyv helyett az Asztalka vendégeiként mi magunk írhattuk szépre és finomra az ott töltött délutánt.
Hivatásmegújító hétvége az egészségügyben dolgozók számára – címmel testi, lelki, spirituális töltekezést kínáló hétvégét szervezett a Református Kórházlelkészi Szolgálat november végén Mátraházán. A Miskolc, Debrecen, Kaposvár, Budapest, Berettyóújfalu, Nyíregyháza kórházaiból ellátogató, az egészségügy különböző területein dolgozó segítők találkozása lehetőséget adott a közös gondolkodásra: hivatásról, kihívásokról, team-munkáról, áldásról a mai magyar egészségügy keretei között.
Sokunk adventjét megfűszerezi a frissen nyomtatott könyvek illata, az ajándékok keresgélésének izgalma. Az ilyenkor megrendezett keresztyén könyvvásár forgatagában gyakran találkozunk ismerős arcokkal, akikkel jó beszélgetni, és nem csak azért, mert mindig eltalálják, melyik a nekünk való könyv. Ők azok, akik akkor is emberi arcukat mutatják, ha intenzív, áldozatos munkát kell végezniük. Hogy mi áll ennek hátterében, arról a könyves misszió két emblematikus figurájával, Antal Gáborral és Fodor Csabával beszélgettünk.
Az erőnket nem szabad a másik ellen bevetni, hanem arra kell használni, hogy a gyengébbet kihúzzuk a csávából és együtt legyünk erősek – véli Katus Attila sportaerobic világ- és Európa-bajnok. A kiváló sportoló Szinetár Dóra színművésszel és Szabó Patrícia újságíróval indította útjára a Magyar Református Szeretetszolgálat adventi kampányát, amelyben szegény gyerekeknek gyűjtenek országszerte.
Várni nem erény. A mai ember az érett gyümölcsöt akarja leszakítani már akkor, amikor a hajtások éppen elkezdtek éledezni. Azonban rá kell jönnünk arra, hogy akármilyen modern világot teremtünk is magunk körül, az igazán fontos dolgokat, a kapcsolatok megérését, elmélyülését és kibontását nem lehet siettetni.
A légi országutakon közlekedőket segíti a Liszt Ferenc repülőtéri ökumenikus kápolna, ahol megpihenhetnek, imádkozhatnak, lelki oázisra találhatnak az utazók. A repterek a világ legnagyobb útkereszteződései, ahol ezrek fordulnak meg naponta, ezért is nagy jelentőségű, hogy több éves várakozás után csütörtökön átadták az új kápolnát.
Már nyomdában van a Harangszó adventi lapszáma, amely megújult címlappal jelenik meg. A Címlaptéma című új rovatot Lovász István jegyzi: Adventben élünk, várjuk az Urat címmel. A vezércikk is a közelgő ünnepre tekint. Szerzője Bojtor István. Írásának címe: Zakariást megáldja Isten.
Megnyílt a Ráday Gyűjtemény Benda Kálmánról elnevezett könyvtára. Az egykori igazgató, Benda Kálmán történész tudományos szakkönyvtárát örökösei ajánlották fel, a kutatószobát az emlékére rendezett konferencián adták át.
Még ha a széles óceánon hajózik is, Jézust követni csakis a keskeny úton lehet - jól tudja ezt Szabó Viktor, aki nemrégiben tért haza kétéves távol-keleti missziós útjáról. Az óceánjáró legénységének egyik magyar tagja Ázsia turisták elől rejtett arcáról, a buddhista és muszlim környezetben megszólaló evangéliumról és az igazi misszionáriusokról mesélt nekünk.